A görögkatolikus egyházban a pünkösdöt követő első vasárnapon, amely a keleti egyházakban a mindenszentek vasárnapja – azaz idén május 31-én megkezdődött a Szent Péter és Pál apostolfejedelmek ünnepéig, június 29-ig tartó böjti időszak.
A lelki nagytakarításként szolgáló böjti időszakot apostolfejedelmek böjtjének is nevezik, mely egyértelműen az ő ünnepükre készít fel, tágabb értelemben viszont a szent apostolok böjtje a 12 apostol ünnepéig tart, melyet az apostolfejedelmek ünnepét követő napon, június 30-án ünnepelnek a görögkatolikusok.
Sokat imádkoztak és böjtöltek, mielőtt az evangélium hirdetésére indultak. Imádság és böjtölés után rendeltek új elöljárókat az apostoli munkára, ahogyan azt az Apostolok cselekedeteiben olvassuk: „Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva és böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket…” (ApCsel 14,23)
Az Anyaszentegyház a kezdeti időktől ugyanígy imával és böjttel készítette fel híveit a főapostolok ünnepére. A bűnbánati időszak böjtje, több imádsága alkalmassá teheti a híveket azokra a kegyelmekre, amelyeket a Szentlélek fog adni az előttük álló időre.
A szent apostolok böjtjének nincsen sajátos liturgikus könyve, mint például nagyböjtben a Triódion, vagy külön vasárnapjai, mint a karácsonyt megelőző böjti időszaknak, vagy sajátos imádságai, mint a Nagyboldogasszony böjtjének. Valószínűleg emiatt a legkevésbé ismert böjti időszak is egyben.
Ebben a böjti időszakban szerdán és pénteken nem fogyasztanak húst és tejes ételeket. Akik szigorúbban böjtölnek, az egész böjti időszakban nem fogyasztanak húst, a vasárnapok kivételével csak száraz ételt vesznek magukhoz, vagy kenyéren és vizen böjtölnek.
Forrás és illusztráció: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
