A nyugat-afrikai országot sújtó erőszakhullám nem csillapodik. Az elmúlt három hónapban Kaduna állam Kurmin Dangana nevű településének plébániai közösségeiből kilenc embert öltek meg, legalább huszonöt hívőt pedig váltságdíj reményében túszul ejtettek – adta hírül a Vatican News május 28-án.
Az erőszak azonban nem kizárólag a keresztényeket sújtja. Augustine Ghado, a gujeni esperesi kerület vezetője, aki egyben a Katariban működő Szent Péter-kisszeminárium rektora, így fogalmaz: „Északkelet-Nigériában több muszlim többségű állam is van (az ország szövetségi köztársaság, amit tagállamok alkotnak – a szerk.), de a terroristák senkit sem kímélnek.”
„Az ország jelenlegi helyzete nem egyszerűen súlyos, hanem egyenesen drámai.
Augustine Ghado már szinte számon sem tudja tartani az erőszakos cselekményeket. Az ilyen támadások a mindennapok tragikus részeivé váltak.
Május 24-én például a nyugati Kwara államban fegyveres bandák rohantak meg egy rendőrőrsöt, felgyújtották a helyi emír rezidenciáját, és mintegy tíz embert elhurcoltak. Néhány órával korábban egy másik fegyveres csoport a közeli Ekiti településen tartott imavirrasztást vette célba: három embert megöltek, legalább huszonötöt pedig elraboltak.
Tragikus hétköznapok
A közösségek számára mindennapossá váltak a tragédiák. „Az egyház szenved ezektől a támadásoktól – mondja Augustine Ghado. – Sok keresztényt meggyilkoltak vagy elhurcoltak, templomokat gyújtottak fel, és számos keresztény többségű falut támadtak meg, sok halálos áldozatot hagyva maguk után.”
Az elmúlt három hónapban éppen Kaduna államban – ahol a pap is él –
A kialakult helyzet tarthatatlansága okán a kadunai érsekség kancellárja, Christian Okewu Emmanuel levélben fordult a nigériai katolikus püspöki konferencia abujai főtitkárához. A növekvő erőszakhullám miatt sürgette a szövetségi kormányt, hogy azonnali intézkedésekkel fokozza az élet és a vagyon védelmét az ostromlott térségekben.
Egyre több embernek kell elhagynia otthonát
Kaduna állam – és általában az ország középső és északi régiója – a fegyveres bandák egyik fő működési területévé vált. Ezeket a csoportokat a nigériai szövetségi kormány 2022 óta egyöntetűen terrorista szervezeteknek minősíti.
„Az általuk megtámadott falvak kihaltak, elnéptelenedtek” – mondja Augustine Ghado. Különösen aggasztónak nevezi a belső menekültek számának növekedését: sokan menekülttáborokban élnek. A megrongált plébániák sok esetben a papok számára is megközelíthetetlenné váltak, ami súlyosan megnehezíti a lelkipásztori szolgálatot.
Az országot megrázó erőszak azonban nem kizárólag a keresztényeket érinti. „Északkelet-Nigériában több muszlim többségű állam is van, és a terroristák ott sem kímélnek senkit.
Általánossá váló jogsértések
Augustine Ghado szerint a bűncselekmények súlyosbodásának egyik fő oka az, hogy az állami hatóságok nem mutatnak kellő elszántságot a törvénytelenség visszaszorítására, és képtelenek megakadályozni, hogy nem állami szereplők saját kezükbe vegyék az igazságszolgáltatást. „További súlyos gond – teszi hozzá –, hogy hatalmas térségekben gyakorlatilag nincs jelen az állam. Ezek az irányíthatatlanná vált vidékek biztonsági szervek nélkül maradnak, így termékeny talajjá válnak mindenféle terrorista tevékenység számára.”
Az egyház az élvonalban
A helyi egyház továbbra is azok hangja kíván lenni, akiknek nincs lehetőségük hallatni a hangjukat. A püspöki konferencia – emlékeztet a gujeni esperesi kerület vezetője – továbbra is őrködik a nemzet lelkiismerete felett: rendszeres találkozókon és nyilatkozatokon keresztül folyamatosan emlékezteti a hatóságokat saját felelősségükre.
A tavalyi közlemények különösen kemény hangvételűek voltak. A Benue államban 2025 júniusában történt mészárlást követően – amely több mint száz ember életét követelte – a püspökök hivatalos nyilatkozatban ítélték el a történteket, „erkölcsi és alkotmányos kudarcnak” nevezve a tragédiát, és sürgős szövetségi beavatkozást, a vidéki területek biztonságának megerősítését, valamint a fegyveres bandák és milíciák által fenyegetett földművelő közösségek védelmét követelték.
Növekvő szegénység
Az országban hosszú ideje uralkodó bizonytalanság, valamint az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek árának emelkedése – amelyet a közel-keleti háború tovább súlyosbít – időzített bombává válhatnak, amely bármelyik pillanatban robbanhat.
A gazdasági adatok is ezt támasztják alá. Nigéria számos térségében a benzin ára hatalmasat nőtt: a korábbi literenkénti mintegy 850 nairáról (körülbelül 0,53 euró) mára 1320 naira fölé (0,82 euró) emelkedett. Ez különösen drámai egy olyan országban, ahol 2023 elején még körülbelül 195 nairába (0,12 euróba) került egy liter benzin.
Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Fotó: Emmanuel Osodi/Anadolu/Anadolu via AFP
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
