2016 óta az érettségi vizsgára jelentkezés előfeltétele, hogy minden diák 50 órányi iskolai közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. Az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetője az InfoRádióban beszélt a részletekről, követelményekről. Selmeczi Zoltán Miklós szerint olyan tevékenységekről van szó, amelyek révén fejlődnek a fiatalok szociális készségei és elsajátítanak olyan tudást, tapasztalatot, ami a későbbiekben a hasznukra válhat a mindennapokban.
Sok diák igyekszik teljesíteni a nyári szünidő alatt az úgynevezett iskolai közösségi szolgálatot, ami az érettségi vizsga egyik feltétele. Összesen 50 órányi ilyen önkéntes tevékenységet kell vállalniuk a fiataloknak, de az sem mindegy, hogy hol. A legfontosabb szabályokról az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetője beszélt az InfoRádióban.
Selmeczi Zoltán Miklós elmondta: a közösségi szolgálat azoknak a gimnazistáknak, szakgimnazistáknak a kötelezettsége, akik érettségi vizsgára készülnek, és addig kell teljesíteniük ezt a tevékenységet, mielőtt megtörténik a vizsgára bocsátás. Az érintett tanulók a közösségi szolgálatot végezhetik bizonyos, szűkített keretek között a saját iskolájukban vagy a lakóhelyükön, esetleg az iskolájuk székhelye szerinti településen különböző intézményekben. Ahogy a főosztályvezető fogalmazott, nem is az intézmény a fontos, hanem az a tevékenység, amit elvállalnak a közösségi szolgálat keretében a diákok.
Az iskolai közösségi szolgálat számos területen végezhető, így például:
Ugyanakkor nagyon fontos követelmény, hogy egyik tevékenység sem lehet konkrét munkavégzés, vagyis nem lehet azt megtenni, hogy a közösségi szolgálatot teljesítő tanulók kiváltsanak egy-egy munkakört bármilyen munkahelyen vagy intézményben. Éppen ezért nevezik közösségi szolgálatnak, mert inkább segítő, támogató tevékenységet vállalnak az érintett fiatalok, akik
tapasztalatszerzés és tanulás útján kerülhetnek kapcsolatba azokkal a társadalmi folyamatokkal, amelyekben majd felnőtt korukban is részük lesz.
Az 50 órányi önkéntes tevékenységet nem lehet bárhol elvégezni, vagyis az például nem számít közösségi szolgálatnak, ha egy diák valamelyik szülő munkahelyén rendet rak egy irattárban. Selmeczi Zoltán Miklós tájékoztatása szerint ugyanis az a cél, hogy fejlődjenek a fiatalok szociális készségei és elsajátítsanak olyan tudást, tapasztalatot, ami a későbbiekben a hasznukra válhat a mindennapokban.
Minden egyes intézmény kiadott egy listát, amiről az érettségi előtt álló diákok kiválaszthatják a nekik szimpatikus iskolai közösségi szolgálatot. Az érintett iskolák együttműködési megállapodást kötnek a partnerszervezetekkel, külső fogadó intézményekkel vagy civil szervezetekkel, alapítványokkal, ahol biztosítani lehet ilyen önkéntes tevékenységet.
A közösségi szolgálatról nem kell igazolást kérni a fogadó szervezettől, intézménytől, ugyanakkor a diákoknak naplót kell vezetniük arról, amit csinálnak.
Az osztályfőnök vagy a közösségi szolgálatot koordináló pedagógusok pedig a leírtak, tapasztalatok alapján rögzítik az osztálynaplóban, a bizonyítványban és a törzslapon ezeket a tevékenységeket.
Mindemellett a diákokat fogadó szervezetek, intézmények is készítenek beszámolókat az elvégzett szolgálatról, és ezeket a dokumentumokat eljuttatják az iskolákhoz. „Önmagában a diák által vezetett közösségi szolgálati napló az, amit ellenjegyez a fogadó szervezet, és ez a napló igazolja, hogy ténylegesen teljesítette azt a feladatot, amit ő kapott és vállalt” – magyarázta a főosztályvezető.
Bár az érettségi vizsgán való részvétel egyik feltétele, hogy a tanulók teljesítsék az iskolai közösségi szolgálatot, ez nem jelenti azt, hogy ezt a tevékenységet csak az érettségi előtti évben lehet elvégezni.
A jogszabály szerint 9-13. évfolyamos tanulók vehetnek részt.
Selmeczi Zoltán Miklós elmondása szerint jellemzően 14 év feletti diákok vállalnak ilyen feladatokat. A közösségi szolgálat vagy önkéntesség kritériumait egyébként külön jogszabály határozza meg, amely szerint 10 éves kortól szülői hozzájárulással bárki végezhet ilyen tevékenységet.
A főosztályvezető megjegyezte: gyermekközösségi szolgálatot 9-13. osztályosok vállalhatnak, és az a tapasztalatuk, hogy a fiatalok minél előbb igyekeznek teljesíteni, hogy ne az érettségi évére maradjon, hiszen előre hozott vizsgák, nyelvvizsgák, más felkészülések bőven kitöltik és lekötik az idejüket. A legtöbben a 9. és a 11. évfolyam között szokták teljesíteni a közösségi szolgálatot.
A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
