Nagyszámú tanuló, pedagógus, szülő, nagyszülő és meghívott jelenlétében nyílt meg mőlt csütörtökön a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium rajztagozatos tanulóinak évzáró tárlata az Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében. Az 54. tárlaton mintegy kétszázötven különféle technikával készített alkotás került közszemlére.
A befogadó intézmény nevében Dobolyi Annamária művészettörténész köszöntötte a megjelenteket, Nagy Judit aligazgató a kantai iskola nevében szólt az egybegyűltekhez. „Ez a kiállítás már hagyománnyá vált intézményünk életében, mégis minden évben különleges alkalom. Egy pillanat, amikor megállhatunk a mindennapok rohanásában, és időt szánhatunk arra, hogy a fiatalok szemén keresztül nézzünk rá a világra. Tanulóink alkotásai ilyenkor kilépnek az iskola falai közül, és találkoznak a közösséggel, mindazokkal, akik hisznek abban, hogy a művészet nemcsak díszít, hanem gondolkodtat, emlékeztet és összeköt. Az idei kiállítás témája impressziók, színek, évek, pillanatnyi élmények. Néhány egyszerű szó, mégis egy egész felső világ rejlik mögöttünk. Az impressziók azok a benyomások, amelyek nap mint nap élnek bennünk. Egy arc, egy fény, egy utcarészlet, egy csendes délután vagy éppen egy hirtelen érzés. A pillanatnyi élmények sokszor gyorsan múlnak, mégis nyomot hagynak bennünk. A művészet különleges ereje talán éppen abban rejlik, hogy képes megőrizni ezeket a múló pillanatokat” – mondotta többek között a Nagy Mózes Főgimnázium aligazgatója, köszönetet mondva Györgyjakab Boróka grafikatanárnak, Szász Edit Melinda szobrászattanárnak és Koszta Ervin festészettanárnak.
A kiállítást Deák Ferenc magyartanár, műkritikus méltatta. „A tanévzáró rajzkiállítás túlnő a rajzterem falain, csörgő patakként árad a város kulturális életébe. A rajzosztályok bemutatkozása ünnep, hiszen több generáció hálózata veszi körül és tartja életben. A rajzteremben eltöltött heti hat óra az erős meditáció mellett az egymás munkája iránti kíváncsiság, a kölcsönös egymásra hatás és az önkifejezés ideje is. Manuális készségeink működtetése közben relaxál az agy, kisimulnak az érzelmi gubancok, helye van az egyszerinek és a véletlenszerűnek. A felkínált témák csak keretet adnak a gondolat képi megfogalmazásának. Az instrukciók csak jelzőkarók, kiindulópontok és nem végállomások. A képzőművészetben az is jó, hogy nem lehet és nem kell egyértelmű mércét felállítani, hiszen mindig az általánostól eltérő nyer visszaigazolást. Éppen ezért a rajztagozatos gyerekek korán lesznek egyéniségek, szeretnek érvelni és a dolgok mögé nézni. Az is igaz, hogy az itt alakuló készségek ideje kötött, hiszen a sok vonal és formázás most alakít olyan tehetséget, ami később nem építhető fel” – hangsúlyozta Deák Ferenc, aki név szerint is megdicsérte a kantai iskola V–VIII. osztályos rajztagozatának legtehetségesebb tanulóit.
A nyolcadik osztályosok nevében Bejan Boglárka és Fekete Dóra mondott búcsúbeszédet. A VIII. osztályosok ünnepi műsorának a címe Színvarázs volt, amelyben Tóth Ágnes versei színekbe merülő prózai mondatokkal egészültek ki. Rendezte Ruszka Mária Magdolna magyartanár. A megnyitón fellépett az iskola kórusa Dezső Zelinda zenetanár vezetésével. A kantai tanulók évzáró kiállítása június 14-ig látogatható a múzeum nyitvatartási programja szerint.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
