A Magyar Kurír gondozásában, az Új Ember Kiadványok sorozatában jelent meg Francesco de Palma Aki a rosszat jóval győzte le – Floribert Bwana Chui, a 21. század fiatal afrikai vértanúja című könyve. A kötet bemutatójára május 26-án, kedden Budapesten, a Gát utcai Kaníziusz Szent Péter-templomban került sor.
A kötetet Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mutatta be, aki egyben a könyv előszavát is írta. Közreműködött Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség budapesti felelőse. A könyvbemutató moderátora Kuzmányi István, a kiadványt gondozó Magyar Kurír főszerkesztő-igazgatója volt.
A rendezvény elején a szép számmal megjelent érdeklődők megtekinthettek egy rövidfilmet, amely bemutatta a 2007-ben, 26 évesen vértanúhalált halt kongói fiatalember életét.
Kuzmányi István kiemelte: Felmerülhet a kérdés, miért adunk ki egy kötetet egy afrikai szentről. A Magyar Kuríron, a Kitekintő rovatban rendszeresen foglalkozunk a világban élő keresztények, katolikusok helyzetével, és azzal, hogy mi történik Gázában, Libanonban, a Szentföldön, Örményországban vagy a világ bármely pontján, ezért is adtuk ki most a boldoggá avatott kongói Floribert életét bemutató könyvet.
Az Egyház tanításában kiemelt szerepe van a társadalmi igazságosság kérdésének, ez meghatározza XIV. Leó pápa apostoli szolgálatát is, aki éppen szombaton látogatott el a „Tüzek földjére”, hogy gyógyítsa a korrupció okozta sebeket.
A kötet előszavát jegyző Székely János ismertette Floribert Bwana Chui életét. Tiszta szívű, eszményekkel teli, álmodozó keresztény volt. Egy olyan Afrikáról álmodott, Isten országáról, ahol igazság és szeretet uralkodik. Ezért áldozta az életét. Legkedvesebb éneke Afrika feltámadásáról szólt. A Bwana Chui azt jelenti: leopárd főnök. Először apai nagyapjának volt ez a neve, aki kerületi elöljáróként dolgozott. A szimba lázadók (oroszlánok) 1964-ben megölték. A nagyapa emlékére adta ezt a nevet Floribertnek az apja.
Floribert 1981-ben született, tizenegy testvére közül ő volt a legidősebb. Édesapja és édesanyja más etnikai csoporthoz tartoztak, de ő maga mindvégig kongóinak nevezte magát. Szuahéli nyelven beszélt, és nagyon távol állt tőle az Afrikát sújtó törzsi ellentéthalmaz, ami súlyos tragédiákhoz vezet. Floribert jezsuita líceumba járt, és itt az egyik barátjával létrehoztak egy egyesületet. Színielőadásokat tartottak, de még inkább az arra rászoruló gyerekek, fiatalok korrepetálásával foglalkoztak. Floribertnél mindig ott volt a Biblia. Nem csak a zsebében, a szívében is hordozta. Amikor 2002-ben Gomában kitört a vulkán, adományokat, takarót, élelmet gyűjtött az arra rászorulóknak. Szombatonként egy árvaházban foglalkozott a gyerekekkel, a Sant’Egidio béke iskolájában. Csütörtökönként pedig utcagyerekekkel foglalkozott, rengeteg fiatallal került kapcsolatba.
Az egyetem elvégzését követően Floribert 2006-ban lett a vámhatóság munkatársa. Ellenőriznie kellett a Kongóba érkezett élelmiszerszállítmányokat. Ezek gyakran nagyon messziről, Ázsiából érkeztek, sokszor már romlottan, sőt előfordult, hogy tele voltak üvegszilánkokkal. A kereskedők ezzel egyáltalán nem törődtek, és jó pénzt fizettek azért, hogy a vámosok átengedjék a romlott élelmet. Floribert viszont
Egy kereskedő – aki később valószínűleg a halálát is okozta –, először ezer dollárt kínált neki, majd végül háromezret. Floribert nemet mondott. Ám érezte, hogy életveszélyben van. Felhívta egy szerzetesnővér barátját, megkérdezte: mit tegyen? Ő visszakérdezett: emberek életére is veszélyes a szállítmány, lehet, hogy többen belehalnak? Floribert igennel válaszolt. Erre a nővér azt mondta: ez esetben semmi esetre se engedje át ezt a szállítmányt. Ezen a délutánon Floribert-t ismeretlen emberek belekényszerítették egy autóba, ettől kezdve sorsáról nem tudunk konkrétumokat. Az autó elhaladt egy olyan autó mellett is, amelyet Észak-Kivu kormányzójának korábbi sofőrje vezetett. Floribert kézjelekkel segítséget kért. Nem sokkal később ezt a sofőrt is megölték.
Floribert holtteste július 9-én, déli 12 óra körül került elő. Kínzások nyomai látszottak rajta: fogait kitépték, testét vasalóval összeégették, végül megfojtották. Megölték a fényképészt is, aki a vámnál, illetve Floribert temetésén is fotókat készített. Hivatalos eljárás nem indult a fiatalember ügyében.
Székely János püspök szavaiból kiderült az is: Gomában a menekülttábor melletti iskolát Floribert-ről nevezték el. Ferenc pápa 2023-as, kongói apostoli látogatásán példaképként állította a fiatalok elé az ő alakját. A főpásztor emlékeztetett rá: az evangélium fontos értékei közé tartozik az emberi élet és az igazság védelme, egy szabad társadalom felépítése és védelme. Az Egyház társadalmi tanítása a korrupciót a társadalmat megmérgező, rendkívül súlyos bűnnek tekinti.
Floribert igazi vértanú: az igazságosság, Isten országának a vértanúja és ragyogó képviselője.
Az MKPK elnöke felhívta a figyelmet: a korrupció nemcsak Afrikában probléma, hanem napjaink Európájában és Magyarországon is. Olyan országban élünk, ahol 400 ezer gyermek él nagyon nagy szegénységben. Nem kapja meg sem azt az anyagi, sem azt az oktatási segítséget, amelyre égető szüksége lenne. Olyan országban élünk, ahol 800 ezer nyugdíjasnak 140 ezer forintnál kevesebb a havi nyugdíja. Ez éppen hogy az éhenhaláshoz elég. Vannak olyan régiói Magyarországnak, ahová ha valaki születik, alig-alig van esélye a fölemelkedésre. Lenne mit segíteni nálunk is egy valóban igazságosabb, élhetőbb világért.
A főpásztor felidézte, hogy Gyökössy Endre református lelkész írónál olvasta: egy cégnél fölvettek egy munkást, akit azonban fél év múlva elbocsátottak. Az illető rettenetesen elkeseredett, mert úgy érezte, kiválóan dolgozott, s most megint utcára kerül. Milyen igazságtalan a világ! Ám lassanként fény derült rá: a vállalatnál egy nagyon nagy visszaélési sorozat zajlott. Azt tervezték, hogy valamilyen módon beépítik őt is ebbe a korrupciós láncolatba. Ő lett volna a stróman. Később, miután a cég több vezetője börtönbe került, egyikük azt mondta:
„Milyen jó lenne, ha sok ilyen tiszta arcú ember lenne Afrikában, mint amilyen Floribert volt, és sok ilyen ember lenne itt, nálunk Magyarországon is, akit meg sem mernek kérdezni, hogy van-e kedved beszállni ebbe az üzletbe! Akiből sugárzik a szeretet és az igazság álma, aki úgy gondolkozik, mint Floribert: a pénz semmi. Vannak ennél nagyobb kincsek. Akinek nemcsak a zsebében, hanem a szívében és a tetteiben is ott van az evangélium” – sorolta a főpásztor.
Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség budapesti és regionális felelőse kifejtette: a könyv nagyban támaszkodik azokra az iratokra, tanúvallomásokra, melyeket a boldoggáavatási perben fölhasználtak. Felhívta a hallgatóság figyelmét: a templom egyik mellékoltárán ott van Boldog Floribert arcképe, mellette egy füzet, amelybe imádságokat, gondolatokat lehet írni, és kérni a közbenjárását. Szőke Péter kiemelte: Kongónak az a tartománya, ahol Boldog Floribert élt, rendkívül erőszakos területe a földnek. A 20. század első népirtása is itt zajlott. Kongó II. Lipót belga király magángyarmata volt, polgárjogilag is hozzátartozott az ország, ami hetvenszerese volt a Belga Királyság területének. A gyarmatosítók a bányászati kincsek miatt Kongó népességének a felét, tízmillió embert kiirtottak a 20. század első évtizedében, 1908-ig. Végül a nemzetközi felháborodás miatt a király lemondott kongói magánbirtokáról, és a Belga Királyság lett a gyarmattartója Belga Kongónak. Az ország 1960-ban független lett, de ekkor kitört a polgárháború. A két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió harcolt Kongó megszerzéséért is. Végül az amerikaiak győztek, és a különösen kegyetlen, véres kezű Mobutut ültették az ország élére. Ő 1997-ig uralkodott. Ekkor a Kabila család került hatalomra. Ma pro forma demokrácia van Kongóban, de Kivu tartomány, ahol Floribert élt, folytonos háború színtere.
Ebben a légkörben két jelszó határozza meg az életet. Az egyik így hangzik: „Ne érezz szánalmat senki iránt!” A másik: „Ne képzeld azt, hogy te fogod jó útra téríteni Kongót!” Etnikai viszályok határozzák meg ezt a vidéket, és mindig a másik etnikum a hibás. Floribert viszont kongóinak tartotta magát elsősorban, az ország egységéről álmodott. A Sant’Egidio közösségéhez egyetemistaként csatlakozott, mélyen megérintette őt az, amit Ferenc pápa később így határozott meg: imádság, szegénység, béke. Szőke Péter is kiemelte, hogy Kongóban óriási a korrupció, 180 ország közül a 160. helyre került ez a hatalmas ország (2 millió 345 ezer négyzetkilométer – a szerk.) a korrupciós indexet tekintve.
A fent idézett jelszavakkal szemben
Az evangélium mindennapi olvasmánya volt. A korrupció elleni harchoz erőt adott neki Keresztelő Szent János, aki azt hirdette: „Semmit ne követeljetek azon felül, ami elő van írva nektek… Senkit se bántalmazzatok, ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsoldotokkal” (Lk 3,12–14).
Szőke Péter idézte Floribert egyik barátját, aki erőszakos halála után azt mondta róla: az olyan ember, mint ő, túlságosan jó, zavarja a világot.
Az élet alapkérdésének tartotta: Krisztusért élek vagy sem, és megadta a választ
Végezetül Szőke Péter idézte Ferenc pápát, aki 2023 elején tett kongói apostoli látogatásán Kinshasában, a Mártírok stadionjában fiatalok tízezrei előtt úgy fogalmazott: „Egy hozzátok hasonló fiatalember, Floribert Bwana Chui tanúságtétele jut szembe. Tizenöt évvel ezelőtt, mindössze 26 éves korában ölték meg Gomában, mert megakadályozta a romlott élelmiszerből álló szállítmányok átjutását, amelyek károsították volna az emberek egészségét.
Ezt jelenti, hogy tisztán tartjuk a kezünket, míg a pénzzel üzletelők kezét vér szennyezi be. Ha valaki borítékot csúsztat feléd, előnyöket és gazdagságot ígér, ne ess csapdába, ne hagyd magad becsapni, ne hagyd, hogy elnyeljen a gonoszság mocsara!
Becsületesnek lenni annyi, mint nappali fényben ragyogni, Isten világosságát sugározni és az igazságosság boldogságát élni; győzd le a rosszat jóval!… Soha ne csüggedjetek! Jézus hisz bennetek, és soha nem hagy magatokra… Ahogy Floribert mondta barátainak, amikor elkedvetlenedtek: Vedd az evangéliumot és olvasd! Megvigasztal és örömöt ad.”
A könyvbemutató végén Kuzmányi István megköszönte a kötet fordítójának, Thullner Zsuzsának és a kiadvány gondozójának, Baranyai Bélának a szolgálatát. Arra biztatott mindenkit, hogy legyünk a kötet révén Boldog Floribert ügyének apostolai Magyarországon. Az ünnepi együttlét végén Székely János vezetésével a boldog közbenjárását kérték az egybegyűltek.
Fotó: Lambert Attila
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
