Új fejezetet nyitott a csehek és a németek viszonyában az, hogy most első ízben Csehországban tartották meg a Szudétanémet Honfitársi Szövetség (SdL) közgyűlését – jelentette ki Steffen Hörtler, az SdL országos alelnöke Brünnben, a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozója legfőbb rendezvényének megnyitóján.
„Ez nem magától értetődő dolog, ez nagy bátorság és párbeszéd eredménye”
– mutatott rá Hörtler. Felszólította a résztvevőket: azt a tényt, hogy a kitelepített szudétanémetek most első ízben egykori hazájukban tarthatják meg közgyűlésüket, használják ki a hídépítésre és a közös európai jövő kialakítására.
A németek második világháború utáni kitelepítését Steffen Hörtler a korábbi, több évszázados együttélés „keserű megszakításának” minősítette. Úgy vélte, hogy most azonban Brünnben a szudétanémeteket békésen fogadták. „Közösen építjük az európai jövő élő hídjait” – jegyezte meg.
Az SdL 76. közgyűlése vasárnap a brünni vásárcsarnokban az egykori csehszlovákiai szudétanémet régiók zászlóinak ünnepélyes bevonulásával nyílt meg. Minden zászlóvivő régiójának jellegzetes népviseletébe öltözött.
A közgyűlésen politikai beszédet mondott Berndtl Posselt, az SdL vezetője, valamint Markus Söder bajor kormányfő, akit Prágában Petr Pavel cseh államfő is fogad.
A szudétanémetek csehországi közgyűlése „történelmi pillanat, a remény és a megbékélés napja, nagy ünnep” – fogalmazott felszólalásában Markus Söder. Bajorország hagyományosan a kitelepített szudétanémetek legfőbb patrónusa.
„A szudétanémetek a szeretet és nem gyűlölet üzenetével a szívükben jöttek Brünnbe”
– jelentette ki Berndt Posselt.
Jan Grolich, a dél-morvaországi régió kereszténydemokrata elöljárója üdvözletében „kedves honfitársainknak” nevezte a szudétanémeteket és örömét fejezte ki afelett, hogy Brünnben fogadhatja őket. Azt mondta, hogy a csehek és a németek a 2. világháború óta hatalmas utat tettek meg a megbékélés felé. „Nem akarjuk átírni a történelmet, csak meg akarjuk mutatni, milyen nagy erő lakozik az igazságban és a szeretetben, s hogy ez elvezethet a megbékéléshez, a barátsághoz és a szabadsághoz” – szögezte le Jan Grolich, akinek beszédét nagy tapssal fogadták a jelenlévők.
„A bűnt egy másik bűnnel eltüntetni nem lehet. A bűn mindig is bűn marad, a jövőbe vezető egyetlen út a megbékélés útja”
– jelentette ki Markéta Vanková brünni polgármester.
A szudétanémeteket a Meeting Brno civil szervezet hívta meg, az azonos nevű kulturális fesztivál keretében.
A Szudétanémet Honfitársi Szövetséget 1950-ben alapították meg a Csehszlovákiából kitelepített németek.
Az SdL és Prága viszonya hosszú évtizedeken át ellenséges volt, mert a németek visszakövetelték egykori vagyonukat, amit Prága elutasított.
Követelték azoknak a Benes-dekrétumoknak a hatályon kívül helyezését is, amelyek alapján a csehszlovák állam 1945-ben elvette vagyonukat és megfosztotta őket állampolgárságuktól.
Másfél évtizede azonban fokozatosan javult a felek közti viszony, s az SdL 2015-ben kivette programjából a vagyoni követeléseket és a Benes-dekrétumok hatályának a megszüntetését is. Az elmúlt években a jobboldali cseh kormányok már miniszteri szinten képviseltették magukat a szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóin.
Az Andrej Babis vezette jelenlegi kormánykoalíció azonban képviselőházi határozatban utasította el a szudétanémet találkozó brünni megrendezését, és nem képviselteti magát a kongresszuson. A kormánykoalíciós Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom tiltakozó tüntetéseket is szervezett a városba a szudétanémetek ellen. A legnagyobb megmozduláson, vasárnap délután is csak néhány száz ember vett részt.
A rendezvényre a Meeting Brno szerint több mint 1100 német érkezett a városba. Képviselőik ismételten bocsánatot kértek a náci rendszer bűneiért, és síkra szálltak a csehek és a németek szorosabb együttműködéséért.
Csehszlovákiában a 2. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat lényegében kollektív bűnösnek kiáltották ki, elvették jogaikat, állampolgárságukat, és megfosztották őket vagyonuktól is.
A potsdami nagyhatalmi konferencia jóváhagyásával mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A cseh-német történészbizottság kutatásai szerint a kitelepítések során meghaltak száma 15-30 ezer közé tehető. A 2. világháború csehszlovákiai áldozatainak számát 320 ezerre teszik a történészek, köztük mintegy 270 ezer zsidó volt.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
