Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amely idén május 24-re esik.
„Erőt kaptok, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában,
sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8)
Isten Lelke – aki kezdettől fogva, már a teremtés hajnalán jelen volt (Ter 1,2), aki rejtetten, képekben és szimbólumokban megjelent az ószövetségi könyvekben és Jézus életében is – húsvét után ötven nappal ismét rejtetten, titokzatos módon lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra, és erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt a Lélek erejével eljussanak egészen a föld végső határáig (vö. ApCsel 1,8).
Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, melynek során az első termést felajánlották Istennek, de később új értelemmel gazdagodott: Jézus korában már bizonyosan a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe volt.
A Szentlélek kiáradása a tanítványokra, és az Istentől kapott törvény ünnepének egybeesése gazdagítja az ünnep tartalmát:
A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot.
Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
2018-ban az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn ünneplünk.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
