A felvidéki magyarság XX. századi történelmének legfájdalmasabb fejezeteit állította a középpontba az a tudományos konferencia, amelyet május 20-án, szerdán rendeztek meg a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara szervezésében. A „Hit, Szülőföld, Nemzet, Kultúra (HISZÜNK), XXI. századi sorskérdéseink a Felvidéken” című rendezvény a deportálások, kitelepítések és a lakosságcsere történelmi örökségét, valamint azok máig ható társadalmi és nemzetpolitikai következményeit járta körül.
A komáromi konferencia-központban megvalósult szakmai esemény célja az volt, hogy történészek, egyházi és közéleti személyiségek, valamint kutatók közösen gondolkodjanak a felvidéki magyar közösséget érintő történelmi traumákról, identitáskérdésekről és a megmaradás lehetőségeiről a XXI. században. A rendezvény a múlt feltárása mellett a közösségi emlékezet, a hit és a nemzeti önazonosság szerepére is hangsúlyos figyelmet fordított.
A konferenciát a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Pozsony támogatásával szervezték meg.
A konferencia előadóit, a meghívott vendégeket és a jelenlévőket elsőként a rendezvény levezető elnöke, Petheő Attila, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Történeti Tudományok Tanszékének tudományos munkatársa köszöntötte, aki felidézte: a HISZÜNK konferenciasorozat célja kezdettől fogva az volt, hogy a felvidéki magyarságot érintő társadalmi és történelmi kérdéseket szakmai nézőpontból, hiteles párbeszéd keretében vizsgálják meg.
Beszédében hangsúlyozta, hogy az idei konferencia témája az elmúlt időszakban erőteljes közéleti visszhangot váltott ki, ezért a szervezők fontosnak tartották, hogy elismert előadók közreműködésével a szakmaiság és a történelmi hitelesség kerüljön előtérbe.
A jelenlévőket ezt követően Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója is köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta, hogy
intézményük nemcsak kulturális programok, hanem tudományos konferenciák támogatásában is aktívan szerepet vállal.
Kiemelte, öröm számukra, hogy hozzájárulhatnak a szakmai események megvalósításához, és eredményes, tartalmas tanácskozást kívánt a résztvevőknek.
A konferenciát Lévai Attila, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, a rendezvény házigazdája nyitotta meg, aki beszédében személyes hangvétellel és szakmai hangsúlyokkal is köszöntötte a résztvevőket.
Lévai Attila kiemelte, hogy
a karon működő XX. századi egyháztörténeti kutatóintézet olyan témák feldolgozásában vesz részt, amelyek egyszerre hiánypótlóak és fájdalmasan aktuálisak, különösen a felvidéki magyar közösség történelmi tapasztalatai szempontjából.
Mint fogalmazott, a HISZÜNK konferenciasorozat előző évben az oktatás kérdéskörét állította a középpontba, az idei alkalom pedig a deportálások, kitelepítések és a lakosságcsere témáját járja körül, amely társadalmi szinten is erős visszhangot vált ki. Hozzátette, hogy éppen ezért különösen fontosnak tartja a szakmai fórumok szerepét, ahol ezekről a kérdésekről hiteles, tudományos keretek között lehet párbeszédet folytatni.
Megjegyezte, reményei szerint az ilyen jellegű tanácskozások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a történelmi sérelmek feldolgozása és a párbeszéd erősödése hosszabb távon a megbékélés irányába hasson.
Kiemelte továbbá, hogy
az egyház és a teológiai gondolkodás felelőssége is megjelenik ezekben a folyamatokban, hiszen a társadalmi kérdésekben is fontos szerepe van a hit által közvetített értékeknek.
Lévai Attila végül köszönetet mondott a Liszt Intézet támogatásáért, az egyetem vezetésének és a szervezőknek a konferencia megvalósításában végzett munkájukért, és eredményes, tartalmas tanácskozást kívánt a résztvevőknek.
A konferencia szakmai programja történészek, szociológusok, jogi szakemberek és egyháztörténészek előadásaival folytatódott, akik különböző tudományterületek szemszögéből közelítették meg a felvidéki magyarságot érintő XX. századi sorskérdéseket.
Elsőként Popély Árpád történész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara egyetemi docense tartott előadást „A jogfosztás, a lakosságcsere és a csehországi deportálás történeti háttere” címmel, amelyben a korszak történelmi összefüggéseit vizsgálta.
Őt követte Gaucsík István, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, aki „Etnikai homogenizálás, redisztribúciós apparátusok és a gazdaság működési diszfunkciói Csehszlovákiában (1945–1948)” címmel tartott előadást.
A délelőtti program részeként Tömösközi Ferenc, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara tudományos munkatársa „Tóth Kálmán, a Csehországba deportált reformátusok lelki gondozója” címmel mutatta be kutatásait.
A konferencián előadást tartott Keszegh Tünde ügyvéd is, aki „A Beneš-dekrétumok mai joghatásai és alkalmazása Szlovákiában” címmel a történelmi döntések jelenkori következményeire irányította a figyelmet.
Somogyi Alfréd egyháztörténész, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara egyetemi docense, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke „A deportálás és kitelepítés hatása a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházra” címmel tartott előadást, amely az egyházi közösségeket érintő történelmi következményeket állította középpontba.
A konferencia záróelőadását Gyurgyík László szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartotta „Adalékok a szlovákiai magyarság 1940-es években zajló demográfiai változásainak vizsgálatához” címmel.
A szakmai előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre és közös diskurzusra is sor került, amelynek során az előadók és a résztvevők nyílt párbeszéd keretében reflektálhattak az elhangzott témákra és felvetésekre.
A konferencia előadásai és szakmai párbeszédei egyaránt arra világítottak rá, hogy a felvidéki magyarság XX. századi történelmi traumáinak feldolgozása nem csupán múltidézés, hanem a közösségi emlékezet, az identitásmegőrzés és a jövőbeni társadalmi párbeszéd szempontjából is meghatározó jelentőségű feladat.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
