Úgy történt minden, ahogy azt a Fidesz előre jelezte a kampány során.
Úgy történt minden, ahogy azt a Fidesz előre jelezte a kampány során.
A Tisza Párt hetet-havat összehordott az ukrán élelmiszerimporttal kapcsolatban, majd kormányalakítás után rá is eresztette azt a magyar gazdákra. A Fidesz ma törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy megakadályozza a további károkozást.
A választási kampány során Magyar Péter azt állította, hogy az ukrán gabonaimport veszélyeztette a magyar gazdákat, a beáramló áru között szerinte fertőzött és GMO-tartalmú gabona is volt, és a kormány nem tett elég határozott lépéseket a magyar termelők védelmére.
A Tisza hivatalos kommunikációja ezt azzal egészítette ki, hogy szerintük az ügyben hiányzott a kormányzati érdekérvényesítés. A Tisza hivatalos oldalán megjelent strasbourgi agrárügyi anyagban azt írták, hogy „nem érkezett kormányzati fellépés, nem volt tárgyalási kezdeményezés, nem volt nemzeti érdekérvényesítés” az ukrán gabona beáramlásakor. Ugyanebben az irományban található az a tiszás állítás is, hogy Ukrajna tekintetében a magyar agrárium különösen sérülékeny, mert nagy részben alapanyagexportra, főként gabonatermékekre épül.
Majd megnyerték a választást és alig pár nappal a kormányalakítás után ráeresztették az ukrán termékeket a magyar piacra. A korábbi veszélyhelyzeti rendelet alapján működő tilalom ugyanis 2026. május 14-től nem érvényes, miután a jogszabály hatályát vesztette. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ezzel kapcsolatban azonnal arra figyelmeztetett, hogy a korábbi rendelet több mint húsz termékre vonatkozott, például búzára, kukoricára, napraforgómagra, repcemagra, lisztre, baromfihúsra és tojásra.
A választási kampányban a fideszes politikusok előre megmondták, hogy Tisza-győzelem esetén megnyílna az út az ukrán agrártermékek előtt , ami szerintük lenyomná az árakat, kiszorítaná a magyar termelőket, és veszélybe sodorná a hazai gazdákat. Menczer Tamás és más fideszes politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a Tisza támogatná Ukrajna uniós csatlakozását, ami szerintük a magyar gazdák uniós forrásainak csökkenéséhez vezetne. Jelezték azt is, hogy amennyiben Ukrajna bekerül az EU agrártámogatási rendszerébe, akkor a támogatási pénzekből kevesebb jutna a magyar termelőknek. Mint látjuk, az első lépést megtették, ráeresztették az ukrán dömpinget a magyar piacra, kérdés, hogy mikor következnek be a további előrejelzések.
De nemcsak az volt hazugság, hogy megvédik majd a gazdákat az ukrán dömpingtől, hanem már eleve az is, hogy az akkor regnáló Fidesz-kormány nem tett semmit ez ellen.
Majd nyert a Tisza Párt, megalakult a kormány és 2026 májusában már meg is szűnt a tilalom jogalapja.
A magyar hatóságok tehát már 2023 elején fokozott vizsgálatokat indítottak az Ukrajnából érkező gabonáknál. Az Agrárminisztérium közlése szerint a mintákon többek között GMO-, növényvédőszer-maradék- és toxinvizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok később a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték. 2023 júniusáig 53 kukoricatétel-minta érkezett a Nébih laboratóriumába, ahol GMO-, peszticid-, mikotoxin- és radiológiai szennyezettségi vizsgálatokat végeztek.
2023 áprilisában a kormány átmeneti behozatali tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb mezőgazdasági termékekre. A tilalom eredetileg 2023. június 30-ig szólt, és többek között a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre vonatkozott. Az uniós jogszabályoknak való megfelelés miatt, a rendelet nem tiltotta a tranzitot: az érintett áruk Magyarországon keresztül továbbhaladhattak, de a szállítmányokat hatósági zárral látták el, és nyomon követték az ország területén. A szabályszegő fuvarozókra akár az áru nettó értékének száz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhattak.
A magyar kormány a többi érintett kelet-közép-európai tagállammal együtt már 2022 őszétől jelezte Brüsszel felé, hogy az ukrán agrártermékek vámmentes beáramlása piaci zavart okozhat. A magyar rendelet indoklása szerint 2023 januárjától konkrét uniós lépéseket sürgettek a megnövekedett ukrán import kezelése érdekében. Ennek nyomán az Európai Bizottság 2023-ban ideiglenes korlátozásokat vezetett be: a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag Ukrajnából történő bevitelét Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia területére 2023. szeptember 15-ig korlátozták, miközben a tranzit továbbra is engedélyezett maradt.
Amikor az uniós gabonastop 2023. szeptember 15-én lejárt, Magyarország nemzeti hatáskörben fenntartotta, illetve kibővítette a tilalmat. A 430/2023-as kormányrendelet módosította a korábbi szabályozást, és az érintett termékek körét a mellékletben rögzítette. A tilalom ekkor már nemcsak a négy klasszikus gabona- és olajosmag-termékre vonatkozott, hanem több mint húsz termékkörre. A listán szerepeltek például:
A rendelet melléklete többek között szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskehúst, valamint baromfitermékeket is felsorolt az érzékeny termékek között.
A magyar szabályozás lényege az volt, hogy az ukrán áruk ne ragadjanak be a magyar piacon, hanem valóban továbbhaladjanak más országok felé. A rendelet szerint az importtilalom nem vonatkozott azokra a szállítmányokra, amelyek átszállítás céljából léptek be Magyarországra, és meghatározott határidőn belül elhagyták az országot. A 2023. szeptemberi módosítás ezt a határidőt 15 napban rögzítette.
A Fidesz-kormány 2025-ben is azt közölte, hogy fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat. Nagy István agrárminiszter szerint a korlátlan és vámmentes uniós beengedés piaci zavarokat okozott, és továbbra sem volt garancia arra, hogy az EU-ba érkező ukrán import ne a határ menti tagállamokban ragadjon be.
A Fidesz-kormány álláspontja szerint a szabályozás célja a magyar gazdák védelme, különösen a kukorica, hús- és tojásfélék piacán, ahol az ukrán termékek versenyelőnyét tartották problémásnak.
Az új kormány felállása után, a 130/2023-as kormányrendeletet a Jogtár szerint 2026. május 14-től hatályon kívül helyezték. A Magosz közlése szerint május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely az ukrán agrártermékek behozatalát tiltotta; a szervezet szerint az új törvényi szabályozásba csak az került be, hogy az importot be kell jelenteni a Nébih felé.
Ha nagyobb mennyiségben érkezik ukrán áru, az lefelé nyomhatja a hazai felvásárlási árakat. Ez a fogyasztóknak rövid távon akár kedvezőbb árakat is hozhat, de a magyar termelőknek bevételkiesést okozhat. Az ukrán termelők más költség-, támogatási és szabályozási környezetben működnek, ezért a magyar gazdák nem azonos feltételek mellett versenyeznek velük.
A Tisza Párt múlasztása miatt, a Fidesz frakciója ma benyújt egy olyan törvényjavaslatot, ami megtiltja az ukrán gabona behozatalát – közölte Gulyás Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezetője. Mint mondta, a kormány megtehette volna, de elmulasztotta az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítását, így most szabadon áramolhat hazánkba az ukrán termény.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
