A Szent István Társulat (SZIT) szervezésében idén 33. alkalommal rendezik meg a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb hazai seregszemléjét május 18–22. között. A rendezvény ünnepi megnyitóját május 18-án tartották Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) dísztermében. Idén Martos Levente Balázs püspök és Iancu Laura költő kapta a Stephanus-díjat.
Farkas Olivér, a SZIT igazgatója a megjelenteket köszöntve elmondta, a közel 180 éves társulat célkitűzése az évtizedek során nem változott: ma is a hit, az erkölcs, a hitvallás és a hitvédelem körébe tartozó tudományos és ismeretterjesztő művek kiadását és terjesztését tekintik feladatuknak. A könyvhéten részt vevő kiadók is a keresztény kultúrát, hitet és erkölcsöt kínálják az olvasóknak.
A könyvhét programjáról Kovács Zoltán, a SZIT alelnöke beszélt.
Május 18. és 22. között az ország számos területéről érkezett kiadók várják az érdeklődőket. A budapesti Ferenciek terén a szerzetesrendek, az egyházi sajtó, a katolikus és protestáns egyházi kiadók és a magánkiadók pavilonjait is megtaláljuk. A rendezvény ideje alatt negyven szerző dedikálja a művét; emellett könyvbemutatókra is sor kerül. Ezek pontos idejéről a szentistvankonyvhet.hu weboldalon lehet tájékozódni.
A könyvhéten megjelent újdonságokból Molnár Antal, a SZIT elnöke mutatott be egy válogatást. Többek között a díjazottakét: Iancu Laura Hét szavad ide hallom című kötetét, valamint Martos Levente Balázs püspök Márk evangéliumához írt kommentárját; ezek mellett pedig az Erdő Péter bíboros, prímás által szerkesztett és fordított Kánonok könyve című művet, Kuzmányi István Assisiről írt zarándokútikönyvét és a Boldog Floribert Bwana Chui életét bemutató könyvet.
Ezt követően Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke és Molnár Antal, a SZIT elnöke átadta az idei Stephanus-díjakat.
Irodalmi kategóriában Iancu Laura moldvai magyar író és költő, néprajzkutató, míg teológiai kategóriában Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, biblikus teológus, a Központi Papnevelő Intézet rektora vehette át az elismerést.
Bakonyi István író, irodalomtörténész, főiskolai tanár Iancu Laura méltatásakor kiemelte: a díjazott lírájának és prózájának egyedisége már pályája elején kitűnt. Pedig moldvai magyarként nehezen indult az élete. Hitbeli gyökereitől soha nem szakadt el, elkötelezettsége az évek alatt csak erősödött és mélyült.
Műveinek fókuszában a hűség, a hit, az önvizsgálat, az emberi küzdelmek, a szülőföld ereje, a maradás és a távollét dilemmája áll. Versei szabadon áramlanak, líráját tömörség és meditatív erő jellemzi.
Iancu Laura 1978-ban született Magyarfaluban. Középfokú tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Zenei és Képzőművészeti Líceumban végezte 1997-ben. Budapesten óvodapedagógusként, majd teológus–hittanárként diplomázott. A Budapesti Corvinus Egyetem Századvég Politikai Iskolájában politikai szakértőként, a Szegedi Tudományegyetemen néprajzosként végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Néprajz Tanszékén szerezte meg PhD-fokozatát. 2011 óta az MTA Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársa.
2000-től jelennek meg szépírásai. 2012-ben József Attila-díjat kapott.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2016 óta a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának az MMA által delegált tagja. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak.
Iancu Laura a díjat megköszönve rámutatott, sokszor kérdezik tőle, nem érzi-e archaikusnak a költői nyelvezetét, hiszen a keresztény diskurzus megfáradt, már rég meghaladtuk. Válaszként azt mondhatjuk, hogy a művészetnek nem korszerűnek kell lennie, hanem hitelesnek. Amikor a modern kor zárójelbe tette Istent, valójában az emberről mondott le.
Ezt követően Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész olvasott fel részleteket Iancu Laura műveiből.
Martos Levente Balázs püspök életútját Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ismertette.
A díjazott 1973. november 18-án született Szombathelyen. A PPKE Hittudományi Karán és a Pápai Gergely Egyetem tanult. 1998-ban szentelték pappá. 1997 és 2000 között a Pápai Biblikus Intézet hallgatója volt, itt szerzett biblikus licenciát, ezzel párhuzamosan pedig 1998-ig tanulmányokat folytatott a Jeruzsálemi Héber Egyetemen is. 2002-ben teológiai doktori címet szerzett, 2010-ben habilitált. 2007-től tanár, majd 2013-tól 2018-ig prefektus a győri szemináriumban. 2008 és 2013 között a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola docense is volt. 2018 és 2019 között felnőttképzési püspöki referens volt Szombathelyen. 2019-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet (Seminarium Centrale) rektora. A PPKE Hittudományi Karának tanszékvezetője a Bibliai Nyelvek Tanszéken.
2014-től a Pápai Biblikus Bizottság tagja, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia védnöke és kuratóriumi tagja. 2023-tól az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke. 2025-től a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, a Keresztény–Zsidó Tanács elnöke, valamint a 72 Tanítvány Mozgalom elnökségi tagja.
Székely János püspök laudációjában rámutatott: Martos Levente Balázs részt vett annak a dokumentumnak a létrehozásában, amelyet a Pápai Biblikus Bizottság adott ki, és amely szentírási alapokon mutatja be a keresztény emberképet. Manapság sok támadás éri ezt a megközelítést, megkérdőjelezve a házasság és a család intézményét, az emberi élet szentségét.
Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök beszédében elmesélt egy történetet. Amikor pályakezdő teológusként egy idős jezsuitának megemlítette, hogy szeretne létrehozni valamit, az megjegyezte: jó, ha írsz valamit fiatalon, mert akkor megöregedve lesz min mosolyognod. „Szeretném a Jóistennek megköszönni, hogy megtanulhattam beszélni, írni, és olyasmiről beszélhetek, írhatok, amit komolyan is gondolok” – mondta.
A díjazott a Márk evangéliumáról szóló kommentárjával összefüggésben megjegyezte:
Márk evangéliuma a 16. fejezetben hirtelen véget ér, rábízva az olvasóra az evangéliumról való tanúságtétel folytatását. „Manapság sokat beszélünk, kommentelünk, s közben kiderül, sok emberhez mégsem jut el az üzenet. Azt kívánom, hogy mondassék ki az ige, beszédünk legyen nagy ívű, tágas és igaz.”
Végül Molnár Antal, a SZIT elnöke ünnepélyesen megnyitotta a 33. Szent István Könyvhetet.
Az eseményen közreműködött a Gaudete vonósnégyes.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
