Keresztény szellemiségű kiadványok várják az érdeklődöket a Ferenciek terén.
Megkezdődött a Szent István-könyvhét hétfőn Budapesten. A keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb magyarországi seregszemléjén péntekig várják az érdeklődőket a Ferenciek terén.
A 33. alkalommal megrendezett könyvhetet Molnár Antal, a Szent István Társulat (SZIT) elnöke nyitotta meg.
Farkas Olivér, a SZIT igazgatója ismertette: a könyvhéten 26 könyvkiadó vesz részt mintegy hétezer kiadvánnyal, köztük 57 újdonsággal, és 38 szerző dedikálja műveit. A dedikálások, könyvbemutatók és programok időpontja megtalálható a Szent István Könyvklub könyvheti katalógusában, valamint a rendezvény honlapján, a szentistvankonyvhet.hu oldalon – tette hozzá.
Kovács Zoltán, a SZIT alelnöke ismertette: a könyvhéten részt vesznek a szerzetesrendek kiadói, köztük a Jezsuita Kiadó, a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola.
A protestáns kiadók közül részt vesz a seregszemlén a Dunántúli Református Egyházkerület kiadója, a baptista Harmat Kiadó, a református Kálvin János Kiadó, az evangélikus Luther Kiadó és a Magyar Bibliatársulat Alapítvány. A katolikus egyházi kiadók között említette a Görögkatolikus Metropólia kiadóját, a Szent Gellért Kiadó és Nyomdát és a Szent István Társulatot. A könyvhéten továbbá képviseltetik magukat az egyházi sajtó kiadói és magánkiadók is.
Molnár Antal, a könyvheti újdonságokat ismertetve a filozófiai, teológiai munkák közül kiemelte Martos Levente Balázs Márk evangéliuma című könyvét, amely értékelése szerint kiválóan megfelel a bibliakommentárok sajátos kihívásának, hogy egyszerre tudjon újat mondani egy teológiai képzettség nélküli hívőnek, egy prédikációra készülő plébánosnak és egy bibliatudósnak.
Szólt Erdő Péter bíboros Kánonok könyve címmel az Ókori Keresztény Írók sorozatban megjelent kötetéről. Az ókeresztény egyház fegyelmi és jogi hagyományának gyűjteménye a 883-ban rögzített egyetemes jelentőségű teljes egyházi joggyűjteményt adja közre Erdő Péter fordításában és magyarázataival.
Molnár Antal megemlítette Edith Stein Véges és örök lét. Kísérlet a lét értelméhez való felemelkedésre című könyvét, amely modern filozófiai reflexió a lét értelmére és a hitre.
A történelmi tárgyú munkákról szólva megemlítette Szent Margit legendáját, megjegyezve, hogy a kötetet forgatva megérthetjük, mit jelentett a szentség ideája és megismerhetjük egy 13. századi kolostor mindennapi életet.
Megemlítette Michael Hesemann XIV. Leó pápa – a hídépítő címmel írt életrajzát, amely meglátása szerint a Vatikán működését és Leó pápa elődeihez való viszonyát is bemutatja.
Az irodalmi könyvújdonságok közül Iancu Laura: Hét szavad ide hallom. Versek, prózai írások, vallomások a hit történéseiről című kötetéről beszélt, kiemelve, hogy a moldvai származású szerző elhozta kötetében annak a vidéknek a hangját, ahonnan származik, ugyanakkor átvette és alkalmazza a modern líra és kutatás eszköztárát.
Molnár Antal a lelki könyvekről szólva az elmúlt időszakban megjelenő jelenségként beszélt a keletei kereszténység felfedezéséről. Kiemelte a Vigília Kiadó kiadásában megjelent A Szent Hegy imádsága. A Jézus-ima élő hagyománya című könyvet, amely négy, a belső imádság, különösen a Jézus-ima gyakorlatát bemutató rövid értekezést tartalmaz. Megemlítette Mustó Péter jezsuita és Andreas Ebert protestáns szerző A szív imája című közös könyvét, amely ugyancsak a Jézus-imáról szól.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
