A köztársasági elnök a képviselők eskütétele után beszédet mondott az új Országgyűlés alakuló ülésén. Arról beszélt, hogy a szolgálat túlmutat a parlamenti ciklusokon, ezért túlmutat a napi vitákon is, valamint hogy a mandátumot szerzett politikusok felelősek lettek az ország minden polgáráért. Beszéde végén azt javasolta, hogy az Országgyűlés Magyar Péter Tisza-elnököt válassza meg miniszterelnöknek.
A Himnusz eléneklésével kezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése május 9-én délelőtt 10 óra után pár perccel. Ekkor Sulyok Tamás köszöntötte a jelenlévőket, majd elfogadták az Országgyűlés napirendjét, az NVI és az NVB beszámolóit, esküt tettek a képviselők.
Ezután mondott beszédet a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, mi, magyarok, ezredéve tudjuk és akarjuk is életünket alakítani, a saját döntés jogáról sosem mondtunk le. Most Magyarország történelmének újabb fejezete kezdődik, a rendszerváltás utáni 10. országgyűlési választás négy ciklus után most kormányváltást is eredményezett.
Az áprilisi országgyűlési választáson a Tisztelet és Szabadság Párt példátlan részvétel mellett példátlan győzelmet ért el, lehetőséget kapott az ország irányítására, amihez gratulált a köztársasági elnök.
„Ezzel a felhatalmazással történelmi felelősséget is kaptak hazánkért és nemzetünkért. Felelősséget és szolgálatot, melynek tétje az ország és nemzet közösségeinek előrehaladása, erejének gyarapítása és a veszélyekkel szembeni ellenálló képessége” – fogalmazott Sulyok Tamás, akit korábban többször is lemondásra szólított fel Magyar Péter Tisza-elnök.
„Az Országház az önbecsülés, a nemzeti szabadság és a jog fellegvára, tele államiságunk, jogrendünk megannyi szimbólumával. (…) E méltóságteljes falaknak van megosztani való emlékük is emberfeletti kiállásokról, a legkeményebb erőpróbákról. Az ország számos nagy alakja a legviharosabb időkben is igyekezett itt helytállni. Példaként említem 1956-ot, amikor a szovjet megszállás legnehezebb idejében alig valaki maradt a Parlamentben, de egy jogász miniszter, Bibó István itt maradt. Ő a törvények megkerülhetetlen uralmát vallotta, nem mozdult, őrhelyén maradt életét kockáztatva.
Bibó ugyanazt vallotta, mint később Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök és én magam is, hogy a jognak többlet értéke kell legyen, a jobbra, az igazságosságra, az emberre kell irányulnia.
A jog van az emberért. Ez teszi a jogot alkalmassá arra, hogy egy országot egyben tartson. Ezen alapszik a törvényi szabályozási keret, mely felette áll a hatalomnak. Jogrendszerünk Szent István királytól, az ország első törvényhozójától ered. Ebbe a folytonosságba illeszkedik az önök törvényhozó munkája is” – hangzott el.
Sulyok Tamás emlékeztetett: Szent István tudatos döntésével váltak a magyarok Európa részévé, nem csupán földrajzi, hanem szellemi és kulturális értelemben is. A magyar nép ettől kezdve európai, de Európa sem képzelhető el a magyarok nélkül, sok mindennel gazdagítottuk Európát.
Ezután kijelentette: a jog tisztelete nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető. Minden cselekvés addig demokratikus, míg a jogállam keretein belül mozog. „A rendet és kiszámíthatóságot szavatoló jogrend felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben.
A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és a jogba vetett bizalmára nézve”
–mondta, hozzátéve, hogy közös ügyeink rendezésének legalkalmasabb helye az Országház, leghatékonyabb módja a kölcsönös tisztelet, legjobb eszköze a jog normáinak letisztult nyelve.
Most a képviselők négy évre kaptak mandátumot, de Sulyok Tamás hangsúlyozta: a szolgálatuk túlmutat a parlamenti ciklusokon, ezért túlmutat a napi vitákon is. A kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie a természetes közegébe, a közjogi keretbe. A fókusz ismét az ország jobbá tételére esik. „Van mit javítani az emberi kapcsolatokon, hiszen ahogy egymásra nézünk, úgy tekintünk a hazánkra is. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk, és nem egymás ellenében” – mondta a köztársasági elnök. Konstruktív együttműködést javasolt, erre jó példának látta az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése során tapasztaltakat, egyúttal megköszönte ezt a pártok képviselőinek és a többi résztvevőnek.
„Egy ország és nemzet csak akkor lehet erős, ha sokféleségében is meg tudja jeleníteni az egységet, ha minden ember méltóságát tiszteletben tartja és védi. Ebben a képviselőknek szerepe van, döntéseiknek és személyes példájuknak is. Azokat is képviselniük kell, akik egyetértenek velük és akik nem. Akik erősek és akik védelemre szorulnak. Felelősek lettek az ország minden polgáráért” – fogalmazott.
Ezután a köztársasági elnök gratulált a képviselőknek a megszerzett mandátumokhoz. A nemzetiségi szószólóknak is gratulált, kijelentve, hogy a nemzetiségek elválaszthatatlanok hazánktól, a nemzeti egység csak velük együtt valósulhat meg. Kívánt mindenkinek szép eredményeket és sok erőt, a haza és a nemzet érdekében végzett méltó szolgálatot.
Végezetül Sulyok Tamás közölte: az alaptörvény szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. A kormány megalakítására korábban felkérte Magyar Péter Tisza-elnököt, aki ezt elfogadta. Beszédének utolsó mondatával Sulyok Tamás javasolta, hogy az Országgyűlés Magyar Pétert válassza meg Magyarország miniszterelnökének.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
