Megvan a Kúria lehetséges új elnöke?
Megvan a Kúria lehetséges új elnöke?
A Tűzfalcsoport értesülései szerint a parlamenti többség Baka András nevét is mérlegelheti, miközben jogászok arra figyelmeztetnek: a közjogi méltóságok erőből történő leváltása súlyos politikai és pénzügyi következményekkel járhat.
A Tisza táborában egyre erősebb az elszámoltatási nyomás, de ennek komoly ára lehet – írja a Tűzfalcsoport. A lap szerint a közjogi méltóságok leváltása nemcsak új politikai frontokat nyithat, hanem százmilliós kártérítési ügyeket is elindíthat.
A Tűzfalcsoport munkáját segítő, tapasztalt jogászok súlyos szakmai hibának tartják Magyar Péter elképzelését a közjogi méltóságok elmozdításáról, ugyanakkor két érv is szólhat mellette. Egyrészt sem magyar, sem uniós szabály nem ír elő konszenzusos jelölést, így a megüresedő posztokra saját jelöltjeit is kinevezheti. Példaként hozzák a Supreme Court of the United States bíróválasztási gyakorlatát, illetve a Federal Constitutional Court korábbi, pártpolitikai háttérrel rendelkező vezetőit.
A másik érv szerint a Tisza szavazóinak egy része gyors elszámoltatást vár, és politikailag kisebb kockázat lehet egy főbíró leváltása, mint egy nagyvállalkozó elleni fellépés. A Tűzfalcsoport szerint azonban a 8,1 millió választásra jogosult magyar állampolgárból nagyjából 3,4 millióan voksoltak a pártra, míg közel ötmillió választó vagy más politikai erőt támogatott (két és fél millióan), vagy nem vett részt a voksoláson.
A tényfeltáró portál több forrásból úgy értesült, hogy a Kúria elnökének esetleges elmozdítása után a parlamenti többség Baka Andrást választhatná meg új elnöknek, ezzel – megfogalmazásuk szerint – újabb tőrt döfve a nemzeti oldal szívébe. Emlékezetes, hogy 1989 óta
Baka volt az egyetlen közjogi méltóság, akit mandátuma lejárta előtt távolítottak el hivatalából.
A döntés politikai hátteréről annak idején a Népszabadság is írt, kiemelve Sólyom László szerepét, míg a HVG arról számolt be, hogy a bírói kar egy része fenntartásokkal fogadta Bakát, mivel 17 év külföldi szolgálat után tért vissza a magyar igazságszolgáltatásba.
Baka posztja az igazságszolgáltatás átszervezése miatt megszűnt, a Kúria elnöki posztjára előírt feltételeknek pedig nem felelt meg. Ezt követően Darák Péter lett a főbíró, míg Baka András a Kúria tanácselnökeként folytatta munkáját.
Az ügy azonban nem zárult le: Baka az European Court of Human Rightshoz fordult, amely neki adott igazat, és 100 ezer euró megfizetésére kötelezte a magyar államot, hangsúlyozva, hogy a strasbourgi testület nem kártérítési fórum.
A történet azonban itt sem ért véget.
A Tűzfalcsoport információi szerint Baka András a mandátumára járó teljes illetményét nem kapta meg, mivel tanácselnökként fizették, és a most leköszönő kormánnyal csak a különbözetről egyezkedett. A hírek szerint ennek eredménye közel negyedmilliárd forint és részleges jogi védelem lehetett. Mivel közpénzről van szó, a portál úgy gondolja, hogy a Telex közérdekű adatigényléssel fordul majd az új igazságügyi vezetéshez. Politikai szempontból mindenesetre jelentős döntés volt, hogy nem várták meg a hazai kártérítési perek lezárását.
Hasonló módon járt el a leköszönő kormány a nyugdíjba küldött bírák esetében.
Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntései után több milliárd forintot fizettek ki a bíráknak arra az időre, amíg nem ítélkezhettek és a megszabott nyugdíjkorhatár után is több évig bíráskodhattak.
A hazai pereket itt sem várták meg.
A Tisza támogatóinak egy része vért akar látni, ennek azonban ára van. Ha a közjogi méltóságok nem mondanak le, mandátumuk lejárta előtt is elmozdíthatók, egy esetleges per azonban politikailag súlyos következményekkel járhat. Könnyen felmerülhet, hogy az új hatalom módszerei már a diktatórikus működés határát súrolják.
És ha végül minden kulcspozícióba Tisza-delegált kerül, joggal merülhet fel a kérdés: mitől lenne ez jogállami megoldás?
– teszi fel a kérdést a Tűzfalcsoport.
Az Index számításai szerint egy alkotmánybíró esetében a kártérítés akár a 450 millió forintot is elérheti. Utódjául elvileg konszenzusos jelöltre lenne szükség, ennek esélye azonban jelenleg inkább csak elméleti.
Az új kormány várhatóan a saját tapasztalatain keresztül szembesül majd ezekkel a kockázatokkal – kérdés, milyen áron. A forradalmi megoldások veszélyeire korábban Hack Péter is figyelmeztetett. A volt szabad demokrata politikus szerint a jogállami keretek figyelmen kívül hagyása akár súlyos társadalmi konfliktusokhoz, szélsőséges esetben polgárháborús helyzethez is vezethet.
Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
