Nagy érdeklődés mellett tartották meg kedden Dél-Komáromban a „Mind bűnösök vagyunk” – A Beneš-dekrétumok története című konferenciát. A rendezvénynek a Brigetio Öröksége Látogatóközpont adott otthont, szervezője az Endresz Csoport Egyesület és a Komáromi Klapka György Múzeum volt.
A konferencia célja az volt, hogy a Beneš-dekrétumok kérdését ne csupán történelmi emlékezetként, hanem ma is ható jogi, társadalmi és erkölcsi problémaként vizsgálja. A téma különös aktualitását az adja, hogy a szlovák parlament 2025 decemberében módosította a Büntetőtörvénykönyvet, amelynek értelmében büntethetővé vált a második világháború utáni jogi rendezés, így a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése is.
Számadó Emese múzeumigazgató (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A megnyitón elhangzott: a konferencia nem egyszerűen emléknap vagy történelmi visszatekintés kívánt lenni. A szervezők szerint a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban sokan érzik, hogy súlyos történelmi igazságtalanságról van szó, ám kevesen ismerik pontosan azok tartalmát, jogi hátterét és mai következményeit. A rendezvény éppen ezért a megismerést, a megértést és a szakmai párbeszédet helyezte középpontba.
A konferencia elején felidézték Edvard Beneš 1945. június 21-én kelt, 12. számú dekrétumát is, amely azonnali hatállyal és kártérítés nélkül rendelte el a német és magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzását. A megnyitóban elhangzott: ezek a mondatok a 21. században is súlyosak, különösen annak fényében, hogy a dekrétumok máig a szlovák jogrend részét képezik.
Vajda Bence alpolgármester (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Vajda Bence, Dél-Komárom alpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a Beneš-dekrétumok ügye nem lezárt történelmi fejezet, hanem olyan kérdés, amely a felvidéki magyar közösség önértését, történelmi tapasztalatát és mai helyzetét is érinti. Mint fogalmazott, fontos nemcsak emlékezni, hanem megérteni is, mi történt, mert csak így lehet a múlt terheit feldolgozva közös jövőt építeni.
A tanácskozáson több történész, jogász és szakértő tartott előadást. A programban szerepelt többek között
Popély Árpád, Bencze Dávid, Manzinger Krisztián, Számadó Emese, Turi Zsolt és Ábrahám Zsolt Tamás előadása is.
A szakmai nap a Beneš-dekrétumok történeti hátterétől a jogfosztó intézkedésekkel szembeni ellenállási kísérleteken át egészen a kollektív bűnösség és a megbékélés mai kihívásaiig több szempontból járta körül a témát.
A dél-komáromi konferencia egyik üzenete az volt:
a Beneš-dekrétumokról beszélni nem múltidézés, hanem közösségi önvédelem és történelmi tisztánlátás kérdése.
Különösen akkor, amikor a téma megvitatása köré újabb jogi korlátok épülnek, és amikor a felvidéki magyar közösség számára továbbra is alapvető kérdés marad, miként lehet kimondani, megérteni és a helyén kezelni a kollektív bűnösség elvére épülő jogfosztás máig ható következményeit.
A konferencián elhangzott előadások közül Popély Árpád és Bencze Dávid gondolataival külön cikkben jelentkezünk, részletesebben bemutatva a Beneš-dekrétumok történeti hátterét, valamint a jogfosztó intézkedésekkel szembeni ellenállási kísérleteket.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
