Győr lépett, ilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta

Győr lépett, ilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta

Felterjesztési jogával élve jogszabály-módosításra sarkallja az Országgyűlést több ipari eredetű, egészségre káros anyag levegőterheltségi és felszín alatti vízi határértékének előírásában a győri közgyűlés – tudatta közösségi oldalán vasárnap a város polgármestere.

Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért – TSZV) azt írta, a város először él felterjesztési jogával 1989 óta, Balog-Farkas Renáta, Győr környezetvédelmi tanácsnokának javaslatára. A döntést a közgyűlés egyhangúlag támogatta.

A TSZV közleménye szerint kezdeményezik a benz(a)pirén, a formaldehid és az N-metil-pirrolidon (NMP) levegőterheltségi irányértékeinek, a lítium és az NMP-oldószer felszín alatti vízre vonatkozó határértékeinek országos szabályozását, valamint az akkumulátoripari és oldószerintenzív technológiák kibocsátási paramétereinek pontosítását.

Felidézték, hogy 2022-ben a Szívügyünk Szentiván Mozgalom és a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület (SZÖSZ) adományokból légszennyezettségi- és talajvízvizsgálatokat végeztetett Győrszentivánban, miután kiderült, hogy akkumulátorgyár telepítését tervezik.

A vizsgálatok szerint

Hírdetés

három talajvízmintában kimutatási tartományban volt az NMP,

valamint magas, a természetestől eltérő értékkel volt jelen a lítium. A szakértői vélemény megállapította, hogy a kimutatott eredmények ipari eredetű szennyezésre is utalhatnak.

Fura elutasítás

Az egyesület vízvédelmi eljárást indított, amelyet idén januárban a Kúria arra hivatkozva zárt le, hogy az említett anyagok talajvízben való megjelenésére vonatkozóan nincs jogszabályban meghatározott határérték, így annak túllépését nem tudják megállapítani.

A közleményben azt is írták, a vizsgálatok a formaldehid tervezési irányérték túllépését is megállapították. Hozzátették, hogy a formaldehidnek jelenleg nincs jogszabályban meghatározott egészségügyi határértéke, csak úgynevezett tervezési irányértéke.

Kitértek arra is, hogy a benz(a)pirén esetében a jelenlegi magyar szabályozás az uniós minimumot követi, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által használt egészségvédelmi referenciaszintnél jóval megengedőbb.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »