Diákkorom óta nem szeretem a kötelező olvasmányokat. Mindig feszültséget szült bennem, ha más akarta megszabni, hogyan, mivel töltsem a szabadidőm. Egy beszélgetőestre készültem Nógrádi Györggyel, ahol nem a biztonságpolitikai elemző volt középpontban, hanem az ember. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy elolvassam egy olyan könyvét, amelyben ő a főszereplő.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
