Az Európai Unió csütörtökön megállapodott az Oroszország elleni szankciók újabb körének bevezetéséről, miután Magyarország és Szlovákia feloldotta vétóját az Ukrajnával folytatott, a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vitában, amelyet mostanra üzembe helyeztek. Görögország és Málta aggályai miatt a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó teljes tilalmat a G7-ek szintjén történő megállapodásig szüneteltetik. Az USA azonban szankciókönnyítést nyújt Oroszországnak.
A régóta függőben lévő csomag központi eleme – az orosz olajszállító tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes tilalma – azonban a G7-ek megállapodásáig függőben maradt, ami jelentősen csökkentette a blokk legújabb lépésének gazdasági hatását. A tilalom célja, hogy megtiltja az uniós vállalatoknak, hogy bármilyen szolgáltatást – például biztosítást, hajózást vagy kikötőbe való belépést – nyújtsanak az orosz nyersolajat szállító hajóknak. A gyakorlatban ez a G7-ek árplafonjának helyébe lép, amely bizonyos feltételek mellett engedélyezte a szolgáltatást.
Svédország és Finnország állt az általános tilalom szorgalmazásának élére, azzal érvelve, hogy az jelentősen megnövelné az orosz olajágazat anyagi költségeit, visszaszorítaná a hamisított dokumentumok elterjedését, és megkönnyítené az európai cégek számára az ügyleteket.
Az Európai Bizottság felkarolta a javaslatot, és beépítette a február elején előterjesztett 20. szankciócsomagba. Görögország és Málta azonban nem sokra rá aggodalmának adott hangot. A tengerparti országok attól tartanak, hogy a teljes tilalom bevezetése a G7-ek támogatása nélkül károsítja a hazai gazdaságukat, fokozza a kínai és indiai versenyt, és erősíti Oroszország „árnyékflottáját”, a leromlott állapotú hajókat, amelyeket Moszkva a nyugati korlátozások kijátszására használ. Görögországban erős hajótulajdonosi ágazat működik, Máltán pedig erős a lobogózási ágazat.
Mivel a szankciókhoz a 27 tagállam egyhangúlagos jóváhagyására van szükség, a nagykövetek kompromisszumos megoldásban állapodtak meg, amelynek értelmében az Európai Unió papíron jóváhagyja a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó teljes tilalmat, de a gyakorlatban megvárja, hogy a G7-ek továbblépjenek. A G7-ek megállapodása azonban valószínűleg nem fog egyhamar megvalósulni.
A Hormuzi-szoros lezárása kiváltotta sokkhatásokra válaszul a Fehér Ház úgy döntött, hogy szankciókönnyítést nyújt az orosz olajra, ami feldühítette az európaiakat.
Miután a hónap elején lejárt az első mentesség, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg azt, majd két nappal később irányt váltottak, és május 16-ig újabb mentességet adtak ki. Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság gazdasági biztosa, aki a múlt héten, az új mentesség bevezetése előtt találkozott Bessenttel, azt mondta, hogy a politikai fordulat „nehezen érthető” a megemelkedett energiaárak összefüggésében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint Oroszország nyersolajból és finomított termékekből származó bevétele márciusban jelentősen, 19 milliárd dollárra (16 milliárd euró) emelkedett a februári 9,7 milliárd dollárral (8,2 milliárd euró) szemben.
Ez segített a Kremlnek tompítani a gazdasági stagnálás tendenciáját, amely 2026 első negyedévében 60 milliárd dolláros (51 milliárd euró) hiányt hagyott maga után, az előrejelzéseket meghaladóan.
Dombrovszkisz szerint az EU-nak nem kellene örökké a G7-ekre várnia, és ezt a nézetet a tagállamok többsége is osztja. Görögország és Málta azonban ragaszkodik az elutasításhoz.
„Minél szélesebb körű megállapodást tudunk elérni a szankciókról, annál hatékonyabb. Tehát ebből a szempontból a G7-szintű fellépés hatékonyabb, mint a csak uniós szintű fellépés” – mondta Dombrovszkisz kedden. „De nem szabadna ettől függővé tennünk magunkat” – tette hozzá. „Ebben az esetben EU-ként kell fellépnünk, és fenn kell tartanunk és fokoznunk kell ezt az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást”.
Ben McWilliams, a Bruegel munkatársa úgy véli, hogy az EU alkalmazhatja a teljes tilalmat, ha biztosítja az Egyesült Királyság hozzájárulását, amely az úgynevezett Protection and Indemnity (P&I) biztosítások világelső szolgáltatóinak ad otthont a tengeren. A brit kormány mindeddig visszafogottan viselkedett a vitában.
„Nyilvánvaló, hogy ez a második legjobb megoldás egy erősebb és koherensebb G7-szintű álláspont mellett” – mondta McWilliams, megjegyezve, hogy a Hormuzi-szoros sorsa megváltoztathatja a dolgokat.
„Az alacsonyabb olajárak elvileg újra teret nyithatnak az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításának az USA szempontjából. De az amerikai politika természeténél fogva kiszámíthatatlan”.
A tengeri szolgáltatások teljes tilalma mellett a 20. szankciócsomag az „árnyékflotta” hajóit, regionális bankokat és kriptovaluta platformokat célozza, valamint mintegy 570 millió euró értékben korlátozza a fémek, vegyi anyagok és kritikus ásványi anyagok behozatalát.
Az EU most először hajlandó bevetni a kijátszás elleni eszközét, hogy megtiltja a számítógépeinek és rádióinak értékesítését Kirgizisztánba, amely országot régóta gyanúsítanak azzal, hogy háttércsatornaként segíti Moszkvát a feketelistán szereplő termékek beszerzésében. Az EU és Kirgizisztán közötti kereskedelem az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Az EU 2021-ben 263 millió euró értékben exportált árukat Kirgizisztánba. A 2024. évi áruexport értéke 2,5 milliárd euró volt.
Euronews/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
