III. Béla királyt Nagy Bélának is nevezték. Valóban, ő volt talán az Árpád-ház legsikeresebb uralkodója, akinek uralkodását érdemes tanulmányozni.
Béla király a Chronicon Pictumban III
Egy egyezmény eredményeként Béla herceg 15 éves korában a bizánci udvarba került, hogy ott tanuljon. Az idősödő és gyermektelen bizánci császár, Mánuel megkedvelte a magyar herceget, hamarosan eljegyezte lányával, és örökösének nevezte ki.
A zimonyi csata, 1167. július 8.
A 12. század folyamán a Magyar Királyság jelentős európai hatalommá vált, nemcsak gazdaságilag, hanem katonailag is, főként I. Szent László (1077-1095), I. Kálmán (a „könyvmoly”) (1095-1116) és II. Géza (1141-1162) külpolitikai erőfeszítéseinek eredményeként.
II. Géza király uralkodása alatt a magyar hadsereg – többek között – beavatkozott a bizánci belső konfliktusokba, sőt 1149-től frontot nyitott a birodalom felé. Fia, III. István (1162-1172) uralkodása alatt azonban, aki kiskorúként lépett trónra, világossá vált, hogy ez az intenzív katonai tevékenység meghaladja az ország tényleges erőforrásait és képességeit.
Szent Teodór és Szent György alakjai a Színai Szent Katalin kolostor diptichonján
I. Mánuel bizánci császár, kihasználva az ország megosztottságát, támogatni kezdte a magyar ellenkirályokat (IV. Istvánt és II. Lászlót), ezzel a polgárháború szélére sodorva a Magyar Királyságot. 1163-ra III. Istvánnak sikerült megszilárdítania hatalmát, háttérbe szorítva a bizánci befolyást. A Bizánccal való kibékülés azonban rövid életű volt, és 1167-ben Mánuel minden korábbinál nagyobb támadást indított Magyarország ellen.
A bizánci császár asztrológusai 1167. július 8-át különösen szerencsétlen napnak tartották a hadviselés szempontjából. Ráadásul maga a császár is aggasztó jelként értelmezte, hogy a Bizáncot ábrázoló női alak ércszobra ledőlt, míg a Magyarországot ábrázoló sértetlen maradt.
Bizánci nehéz lófelszerelés (Kataphraktos) elméleti rekonstrukciója
A jóslat azonban beigazolódott a magyar hadsereg számára. A Duna és a Száva torkolatánál lezajlott zimonyi csata hazánk történelmének egyik legfontosabb eseménye. Bár a kor egyik legkiválóbb magyar hadvezére, Comes Dénes seregével vonult fel, a nagyobb létszámú bizánci sereg heves csatában győzedelmeskedett.
A döntő vereség véget vetett a háborúnak, és III. István király elvesztette korábbi befolyását Dalmáciára, Boszniára és a Szerémségre.
Mánuelnek azonban 1169-ben fia született, és a magyar fejedelem elvesztette minden reményét a bizánci trónra – de testvére, III. István király váratlan halála esélyt adott neki egy másik trón megszerzésére.
Béla király bizonyítványa (Madboy74)
III. István király 1172-ben meghalt, feltehetően mérgezés következtében. Béla ezután hazatért, és bejelentette jogos igényét a magyar trónra. Ezt az igényt öccse, Géza és édesanyja, Eufrozina királyné, valamint a nemesség nagy része nem támogatta, ezért a fejedelem válaszul közvetlenül III. Sándor pápától kért engedélyt arra, hogy a kalocsai érsek Magyarország királyává koronázza. 1172-től 1196-ig uralkodott.
Béla király arcrekonstrukciója (Gábor Emese)
III. Béla király Bizáncban töltött évei miatt az ország jó viszonyban volt a birodalommal. Intenzív kapcsolatokat ápolt Nyugat-Európával, különösen Franciaországgal. A pápasággal való jó viszony fenntartása szintén fontos eleme volt III. Béla külpolitikájának. Mánuel 1180-ban bekövetkezett halála után Béla fordított a hanyatlóban lévő Bizánccal szembeni külpolitikáján: visszafoglalta a Magyar Királyság horvát és szerb területeit, sőt Velencével szemben Dalmáciát és Zadar városát is a pártfogásába vette.
III. Béla királysága
Béla nemcsak külpolitikai szempontból, hanem a belügyek modernizálásával is európai hatalommá tette az országot. Bevezette a hivatalos írást (a királyi kancelláriát), amely nemcsak a kormányzásra volt pozitív hatással: nem véletlen, hogy az első jelentős összefüggő magyar nyelvű dokumentumok, a Gyászbeszéd és könyörgés, valamint az Ómagyar Mária-himnusz III. Béla uralkodásából származnak, valamint a legrégebbi magyar történelmi mű, a Gesta Hungarorum.
III. Béla király pecsétje
III. Béla király uralkodása alatt a királynak sikerült helyreállítania az ország tekintélyét és hatalmát. Uralkodása során megerősítette a központi hatalmat, és tettei felgyorsították az írástudás terjedését. Mindeközben Magyarország intenzív kapcsolatokat épített ki Nyugat-Európával, különösen Franciaországgal, ami lehetővé tette számos fiatal magyar – köztük feltehetően Anonymus, a Gesta Hungarorum szerzője – számára, hogy a párizsi egyetemen tanulhasson.
A király bizánci stílusú rézdénárja
Az 1186-ban kötött második házassága, amikor VII. Lajos francia király (uralkodott 1137-1180) lányát, Margitot vette feleségül, az uralkodó nyugati orientációját tükrözi. III. Béla külpolitikájának fontos eleme volt a pápasággal való jó kapcsolatok fenntartása, ami időnként konfliktusba sodorta az Itáliáért harcoló Barbarossa Frigyes császárral (uralkodott 1152-1190).
A rézérme hátoldala
Az Anonymusnak nevezett krónikás a „Dicsőséges” jelzőt adta neki, de az igazi elismerést unokájától, IV. Bélától kapta, aki szintén a „Nagy” jelzőt adta neki. III. Béla király seregei később elfoglalták Szerbia és Bulgária egyes részeit, felváltva a bizánci dominanciát a Balkánon. 1186-ban a király sikeres hadjáratot indított Halicsba is, felélesztve Könyvtudós Kálmán király hódító politikáját, de a fejedelemséget csak két évig birtokolta.
Uralkodása alatt Magyarország elismert középhatalommá vált egész Európában, megreformált állammal és gazdag kincstárral uralta a Balkánt és Közép-Európát.
III. Béla király ezüst dénárja
Amint említettük, a Magyar Királyság III. Béla uralkodása alatt érte el tekintélyének csúcsát, amint azt a korszak „világpolitikai” panorámája is mutatja II. Henrik angol király (1154-1189) walesi történész és udvari káplánja, Giraldus de Barri, walesi főesperes szerint. Ő ezeket az uralkodókat a korabeli Európa és a Szentföld legfontosabb hatalmasainak tartotta:
„1188-ban [1187], az Úr megtestesülésének évében III. Orbán pápa viselte az apostoli koronát; Rómában Frigyes, a németek királya volt a császár, Konstantinápolyban pedig Izsák; Franciaországban Fülöp, Lajos fia volt a király; Angliában II. Henrik király volt a király; Franciaországban Vilmos Szicíliában, Béla Magyarországon, Guido Palesztinában; mert abban az évben Szaladin, Egyiptom és Damaszkusz fejedelme, Isten kifürkészhetetlen, de sohasem igazságtalan akaratából, a háborúban győzedelmeskedve birtokba vette Jeruzsálem királyságát.”
III Béla szobra Baján
1189 nyarán I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár (1152-1190) keresztes hadjáratot indított az országon keresztül, hogy felszabadítsa az 1187-ben elesett Jeruzsálemet. Esztergomban, majd később Óbudán, „Attila városában” a német császárt pazar vendégszeretet és csodálatos ajándékok fogadták.
III. Béla király ezüst dénárja
Ebben az időben utazott át Richárd londoni kanonok Magyarországon, és amikor meglátta Béla királyt, a legnagyobb tisztelettel beszélt róla. „Ez az ember természeténél fogva sok adottsággal van megáldva. Magas termetű, nemes arcú, és ha semmi más nem lenne, királyi arcának nemes volta miatt a legméltóbbnak tarthatnák a királyságra. Krisztus seregét vendégszeretettel fogadta.”
Béla király (Moritz von Schwind, 1828)
III. Béla jámborsága abban is megmutatkozott, hogy Margit királynő közbenjárására szabadon engedte Géza fejedelmet (aki uralkodása elején fellázadt Béla ellen), aki a császárral együtt elhagyta Magyarországot.
Később feszültségek támadtak Frigyes és a Bizánci Birodalmon áthaladó Izsák között, amelyeket csak III. Béla hatalma enyhített. Bár Béla megvédte császári vejét, Izsákot, a keresztes seregek támadásaitól, a Magyar Királyság átvette a Keletrómai Birodalom főhatalmának szerepét az északi Balkánon, és Béla elkezdte használni a bizánci kettős keresztet császári jelvényeként ennek jelzésére.
III. Béla király ezüst dénárja a kettős kereszttel
1185-86-ban készült el a magyar király jövedelmének első számadása. E szerint Béla vagyona összemérhető volt a korabeli angol és francia királyok vagyonával. Az uralkodó egyházpárti politikájának eredményeként számos új apátságot építettek, többek között Bátaszéken, Zircen és Szentgotthárdon. De Béla uralkodása alatt alakult meg a ciszterci rend is Magyarországon.
A király és a pápaság közötti tartós jó kapcsolatoknak köszönhetően Bélának sikerült elérnie elődje, László király szentté avatását, amihez III. Celesztin pápa 1192-ben beleegyezett.
A komáromi (Szlovákia) királyszobrot 2024-ben vandálok rongálták meg, majd restaurálás céljából eltávolították. A szobrász, Bartusz György, akkor 91 éves volt.
A legfontosabb keresztény keleti állam fejeként III. Béla keresztes hadjáratot is ígért a Szentföldre, de ezt fiatalabb fiára, a későbbi II. Andrásra hagyta. 24 év uralkodás után, 1196. április 23-án Székesfehérváron meghalt III. Béla magyar király, az Árpád-kor egyik legnagyobb uralkodója. Kalánt, Pécs püspökét azzal gyanúsították, hogy a király váratlan halálát azzal okozta, hogy megmérgezte. Nincs bizonyíték arra, hogy a gyanú beigazolódott volna. Ő az egyetlen Árpád-házi királyunk, akinek holttestét sírhelyén megtalálták és azonosítani tudták.
III. Béla király és királynője, Antiochiai Anna sírja 1898 óta található a Budai Várban.
III. Béla király ezüst dénárja
1848 decemberében a székesfehérvári Szűz Mária-bazilika romjai alatt egy királyi pár sírját tárták fel. Kortárs tudósok, Pauer János történész és Érdy Sándor régész, meghatározták kilétüket, melynek máig tartó jelentősége van: a sírok III. Béláé és feleségéé, Châtillon Ágnesé (Anna) voltak.
A király sírjában talált tárgyak
Az Árpád-ház régészeti kutatása az ő maradványaikon alapult és alapul. A 21. századi technológia segítségével Gábor Emese, a Magyarságtudományi Intézet munkatársa elkészítette a nagy király és felesége eddigi legjobb arcrekonstrukcióját.
(Források: Szabados György PhD, Kásler Miklós Magyar Kutatóintézet és Tarján M. Tamás)
Forrás: Válogatott részletek a magyar történelemből
Megosztás
The post III: Béla király, az Árpád-ház legsikeresebb uralkodója appeared first on Magyar Tudat.
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
