A Búcsi Értéktár Bizottság meghívására a felújított kultúrházban tartott előadást a Budapesten élő Blankó Miklós. „Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv” – előadásában a magyar nyelvről, a közélet nyelvéről és a nyelvművelés fontosságáról beszélt.
Családi gyökerek és visszatérés Búcsra
A fiatal nyelvész-tanár a Búcson élt Nagy Lajos rektor ükunokája, valamint Varga József búcsi születésű, itt szolgált jegyző szépunokája. Két évvel ezelőtt járt először ősei földjén. Az akkori találkozón az alapiskolásokkal és a felnőttekkel anyanyelvünkön kívül családi emlékeiről is sokat beszélgettek.
A búcsi kötődésről elmondta: a Rozmaring utca sarkán álló többablakos ház (ma a szövetkezeti iroda áll a helyén) volt Nagy Lajos rektor otthona. Itt született Miklós dédapja, Nagy István 1905-ben. A dédapa áttelepítéssel Fegyvernekről került Villányba, ahol a Baranyában élő reformátusok lelkipásztora lett, emellett elismert amatőr botanikus volt. Az üknagyapa, Nagy Lajos református rektor (1880–1966) felesége Varga Gizella (1881–1968) volt.
Az alapiskola tanulói, Blankó Miklós és a fellépők (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A II. világháború után, amikor bezárták a magyar iskolákat, Nagy Lajos titokban tanította a gyerekeket saját házuknál – erre a faluban sokan jó szívvel emlékeznek. Sírjuk a temetőben megtalálható.
A nyelv, mint identitásunk alapja
A búcsi Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke, Csekes Ilona köszöntötte a neves vendéget és a szép számú közönséget. Ezt követően a Katona Mihály Alapiskola tanulói – Csákvári Noémi, Halász Noémi és Fodor Villő – rövid kultúrműsorral üdvözölték az előadót.
A nyelvész szerint kulturális és nemzeti identitás kérdése is, hogy mennyire fektetünk hangsúlyt nyelvünk ápolására, védelmére és helyesírására.
Az is műveltségi kérdés, hogyan beszélünk, ezért mindenki törekszik arra, hogy nyelvhasználata minél magasabb színvonalú legyen. A magyar nyelvet a világ egyik legszebb hangzású nyelvének tartják: hangrendszere gazdag és változatos, magánhangzókészletünk pedig különösen értékes, hiszen a rövid és hosszú magánhangzók egyaránt megkülönböztető szereppel bírnak.
Látogatás a temetőben, Nagy Lajos rektor családi sírjánál (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Hogyan lesz valakiből nyelvművelő?
Arról, hogyan köteleződött el a nyelvművelés mellett, így vallott:
„Amikor egyetemre kerültem, magyar–történelem szakra jelentkeztem az ELTE bölcsészkarára. Azt gondoltam, inkább a történelem lesz az erősségem, ám klasszikusan két tanárszakot kell felvenni – engem pedig mindig a tanítás érdekelt, tanár szerettem volna lenni –, így a magyar került mellé. Csakhogy az egyetemen, amelyet nagyon szerettem, a nyelvészeti tárgyak kezdtek jobban érdekelni.
A nyelvészetben az vonzott, hogy az emberről szól, hogy benne van a lelkünk: „Szólj! s ki vagy, elmondom” – vallja Kazinczy. Milyen sokatmondó, hogy miért beszélünk úgy, ahogy beszélünk, hogyan választjuk ki – akár tudatosan, akár tudat alatt – a megnyilatkozásainkat, és miként viszonyulunk a nyelvhez.
Nemcsak azért kell jól beszélnünk, hogy megőrizzük a régit, hanem azért is, hogy sikeresek legyünk az életben.
A történelmi érdeklődésem is fényt kap eközben: a nyelvi változás, az idő és a nyelv viszonya roppant izgalmas. Például, hogy a különböző történeti korokban hogyan beszéltek magyarul az emberek.
Az irodalomhoz is így tudtam kapcsolódni, ami mindig nagyon kedves volt számomra. Végül a nyelvművelés lett az a pont, amelyben megtestesült a tanítás. Hiszen a nyelvművelő tanító: minden egyes rádióműsorban vagy televíziós, illetve egyéb nyilvános szereplésen ismeretet közvetít – bonyolultat tesz érthetővé, unalmasat érdekessé, taszítót szerethetővé. A mindennapokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán is a tanítás áll a munkám középpontjában” – mondta Blankó Miklós.
Szép számú közönség hallgatta az előadást (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Idegen szavak és a nyelv változása
A magyar nyelvben szaporodó idegen eredetű szavakról, különösen az anglicizmusokról így vélekedett:
„Valóban természetes folyamat, s ráadásul hasznos is, hiszen az angol az első számú világnyelv, a tudományok nemzetközi nyelve. Terjedő anglicizmusok, erőltetett politikai korrektség és divatos chatszleng – ezek a jelenségek fenyegetik manapság leginkább a magyar nyelvet.
Fontos nemzeti kötelességünk, hogy anyanyelvünket védjük, sőt fejlesszük és korszerűsítsük is, mert nemzeti kultúránkat és magyarságtudatunkat csak így őrizhetjük meg.”
Anyanyelv és nemzeti identitás
Kazinczy szerint „a nyelv egyik legféltettebb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek”. A nyelv meghatározó szerepet játszik identitásunkban:
Ha bármely nemzetre gondolunk, az egyik első dolog, ami eszünkbe jut, a nyelvük. A nyelv valójában a legrégebbi örökségünk, amely „velejéig” meghatározza magyarságunkat.
A társadalomról sokat elárul a nyelvhasználat: megjelenik benne a globalizáció, az angol nyelv hatása, valamint az általános „lazaság” is – akár az öltözködésben, akár a viselkedésben. Az, ahogyan beszélünk vagy írunk, sokat elárul rólunk.
Molnár Zsuzsanna és Csekes Ilona köszönte meg búcsi látogatását (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A nyelv és a gondolkodás kapcsolata
A nyelvművelés nem pusztán a hibák kijavításáról szól. A nyelv a nemzeti kultúra hordozója: a művészeti ágak többsége a beszélt vagy írott nyelven keresztül jut el hozzánk.
Komoly összefüggés van a nyelv és a gondolkodás között: a nyelv tükrözi, hogyan gondolkodik egy társadalom, ugyanakkor határt is szab neki – addig tudunk gondolkodni, ameddig ki tudjuk fejezni magunkat.
A globalizáció hatására idegen szavak épülnek be nyelvünkbe, de ezeket a magyar nyelv saját rendszeréhez igazítjuk. A hétköznapi nyelvet nem kell félteni, ugyanakkor veszélyt jelenthet, ha bizonyos szaknyelvek túlságosan eltávolodnak a köznyelvtől.
Előadása során Kányádi Sándortól kölcsönzött gondolatok mentén, íróink és költőink magyar nyelvről írt soraiból is felolvasott:
„Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide. Elkezdtük fölvenni a hitet, hogy beilleszkedjünk Európába.”
Az előadást a Felvidéki Rockszínház tagjainak – Brúder Bettina, Cseh Benedek és Naňo Nimród – műsora zárta.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
