Vasárnap délutáni családi áhítat – otthoni lélekgyógyítás, közösségerősítés

Vasárnap délutáni családi áhítat – otthoni lélekgyógyítás, közösségerősítés

Szép, lélekemelő, életfrissítő alkalom lehet szombat vagy vasárnap délután összegyűjteni minél több családtagot, és folytatni a reformáció kora óta  elterjedt családi áhítat kölcsönösen kiengesztelő, és a családi összetartozást erősítő lehetőségét. Ezért a Biblia, énekeskönyv, lelki olvasmány felhasználásával tartható lelki feltöltekezéshez kínálunk most egy mintát. Ösztönzésként, ötletként, szabad felhasználásra, továbbgondolásra. 

AZ IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA – MISERICORDIAS DOMINI, HÚSVÉT UTÁNI 2. ÚR NAPJA LELKISÉGE

A Losung szerinti ószövetségi Ige ezen a vásárnapon, délutáni, esti családi csendességünkben Ezékiel 34,16; 23: „Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok, úgy legeltetem őket, ahogy kell… egyetlen pásztort rendelek föléjük, hogy legeltesse őket, szolgámat„.

Ez a gyönyörű, megindítóan pásztori Ige az irgalmasság tetteit, mozzanatait sorolja fel: 1. megkeresés, 2. visszaterelés, 3. bekötözés, 4. erősítés, 5. vigyázás, mégpedig úgy, ahogyan kell – mindenkinek a maga módján, mindenkihez az isteni, az atyai szeretet gyengédségével és az élettisztelet tapintatával, értékőrző gondossággal fordulni. Ezékiel nem hagy kétséget afelől, hogy az ilyen jó pásztor az Úr rendelése, adománya. Az ilyen mértékkel-értékkel gyakorolt magatartásformálás igazi terápia ma is.

Az újszövetségi Ige 1Péter 2,25-ből: „Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez”.

Az eredeti görög szövegben a poimen és az episzkoposz szó szerepel. Hosszú századokon át a magukat lelkészi szolgálatra odaszánókat a poimenika tantárggyal készítették fel a lelkigondozásra. Az episzkoposz szó nem a püspököt, hanem azt a személyt és tevékenységét jelölte, aki szemmel tartotta a nyájat, felügyelt rá. Pásztor és mindenórás gondviselő volt.

Néhány gondolat az irgalmasságra készüléshez.

Hírdetés

A világ a szemet-szemért, fogat-fogért logikája szerint működik. Kétezer év keresztyénség, közel 2,8 milliárd élő keresztyén ellenére. Kivált így van ez a kommunikációs térben. Ez a romlott bosszúlogika sok lelki nyugtalanságot okoz családtagoknak, akik naponta szembesülnek mobiljukon és más eszközön keresztül megcsonkult, haldokló gyermekekkel. Helyi háborús konfliktusok áldozataival, a száraz övezetek csontvázig lefogyott kiszolgáltatottjaival. A családi áhítat, az együttlét lehet az tűzfal, ami a világ kártékony gyűlöletképeit legalább egy időre kiszorítja látóterünkből.

Az áhítat így egyfajta szellemi, spirituális immunerősítő, megtisztító alkalom. Az irgalmasság vasárnapja és az irgalmasság áhítata a külső kegyetlenség elleni lélekerősítés is. Az Ige körül táborozva, időzve és egy-egy Igét tanulmányozva kinyílik belső tekintetünk az irgalom fontosságára. Így fogékonyabbá válunk mások bajaira, szenvedésére.

És elkezdünk másokért is könyörögni, ami Jézus, Főpásztorunk főpapi imájának a lényege: nem önmagáért, hanem övéiért könyörög, akiket az Atya neki adott, és azokért, akik tanítványai szavára hisznek Őbenne (János 17,9;20). Aki az isteni irgalmasság cselekvője, az az ézsaiási és a jézusi „program” megélője, megvalósítója. Tudja, hogy az irgalmasság útján kellenek ezek a családi, gyülekezeti, testvéri megerősítések, a bűnbánat és az egymás előtti számadás szelíd, lélekformáló imaalkalmai.

AZ IRGALMASSÁG LELKÜLETÉT ÉPÍTŐ CSALÁDI ALKALOM LEHETSÉGES „LITURGIÁJA”

Elcsendesedés. Akár énekkel, egyre halkabbá, befogadóbbá válunk. Ige: „Tégy Uram zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!” (Zsoltár 141,3). Ha pedig megszólalunk,  legyen a mi beszédünk mindenkor kedves, sóval fűszerezett (Kol 4,6).Imapélda.” Urunk, ebben az órában Lelked segítsen kikapcsolni minden zavaró zajt kívül és belül. Ne engedd hozzánk férni a világ durva vagy csábító hangjait, és ne engedd, hogy bántó szó hagyja el szánkat. Irgalmazz nekünk, jó Pásztorunk!”.Önvizsgálat. Valljuk meg, hogy sokszor fontosabbak vagyunk magunknak, mint bárki másnak.  Az önszeretet nem formálódik felebaráti szeretetté. Fontosabb az igazunk, mint az irgalmunk. „Urunk, bocsásd meg önzésünket, önbálványozásunkat, tisztíts meg minket Szent Lelkeddel, tiszta szívet teremts bennünk, amiben mások is otthonra találhatnak”. Gondolkodjunk el ezen: Isten irgalma nem azt jelenti, Ő szemet huny egyéni vagy  közbűnök fölött. De fenntartja nekünk a változtatás lehetőséget, hogy mélyebb, tisztább önismeretre, bűnvallásra, megújulásra, új kezdethez jussunk.Imakörjárat. mindenki mondhat egymondatos fohászt azokért, akiket korábban „ellenségnek” látott. „Uram, imádkozom azokért, akikkel sok mindenben nem értek egyet. Add, hogy meglássam bennük a Te képmásodat!”. Ige: „Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban” (Efezus 4,32).Gesztus-terápia. Kézfogás, mégpedig úgy, hogy a melletted ülő kezét a záró ének, közös ima, Mi Atyánk alatt kezedben tartod. Majd testvéri ölelés, az elfogadás, a másik mellett állás, a ráfigyelés pecsétjeként.

Legyen boldog találkozásunk ily’ módon Istennel, Igéjével, egymással, családtagjainkkal minél gyakrabban és őszintébben!

BL/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »