A Versegi Beáta Mária CB és Buza Patrik által szerkesztett kötetben több tudományterület képviselői a maguk egyéni megközelítéséből kiindulva, gondolataikat és nézeteiket összehangolva tárják fel, hogyan juttatható érvényre a mindennapokban az emberi méltóság.
A munka a gyermekvédelem mellett elkötelezett, a bántalmazások ellen tenni akaró keresztény szakemberek egy csoportja, világiak, szerzetesnők, szerzetesek és papok emberi méltóságról folytatott párbeszédével indult. A közös gondolkodás eredménye egy keresztény alapokon álló, közérthetően fogalmazó könyv lett az emberi méltóságról. A kötet szerzői: Buza Patrik, Búza Judit, Dobszay Márton Benedek OFM, Füzér Katalin Judit, Gellai Judit, Lukács János SJ, Martos Levente Balázs, Raposa Bernadett, Szabó Ráhel OP, Uzsalyné Pécsi Rita, Versegi Beáta Mária CB. A szerzők és a szerkesztők hálát adnak a 2022-ben elhunyt, háromgyermekes Rudan Máriának, aki az Emberi Méltóság Stratégia egykori vezetőjeként kezdeményezte a könyv elkészítését.
Az előszót jegyző Versegi Beáta Mária kifejti: a könyv szerzőinek meggyőződése, hogy az élet ajándék. „Emberségünket ajándékba kaptuk, nem döntöttünk felőle, nem választottuk. Az ajándékozó Istennek, a szüleink szeretetének, a velünk törődő embereknek köszönhetjük az életünket.” Az élet ajándékainak kibontakoztatásáért elkötelezetten dolgoznunk kell. A gyermekek és az idősek, a tartósan vagy egy életszakaszukban kiszolgáltatott és sérülékeny helyzetben lévő emberek fokozattan igénylik, hogy gondoskodó szeretettel forduljanak feléjük.
A kötet írói az emberi méltóság védelmének témája kapcsán mintegy 150 kulcsszót, fogalmat gyűjtöttek össze. Ezek alapján a munka előkészítő szakaszában hét kulcsfogalom rajzolódott ki, melyek támpontként szolgáltak az emberi méltóság témájának kifejtéséhez: kapcsolat, teremtettség, törékenység, méltóság, növekedés, határok és hatalom. A szerkesztők szerint a kapcsolat témája mindent megalapoz, és az összes témát átszövi. Ezért valamennyi fejezetet ennek szemszögéből fogalmaztak meg. A fent említett fogalmakra építették fel a könyvet, ezek lettek a fejezetek témái. A fejezeteket egy-egy szentírási ének, zsoltár zárja.
Versegi Beáta Mária leszögezi: „Minden fejezet végén az Örökkévaló felé fordíthatjuk tekintetünket. Isten népének ősi imájához csatlakozva emlékezhetünk arra, hogy emberi létezésünk Istenbe ágyazódik. Emberségünk teljesebb megértéséhez, a méltó cselekvésmódok kialakításához vele és nála találunk távlatokat.” A keresztény emberkép megfogalmazásának alapja korunkban is Jézus Krisztus személye. Az ő mélyebb megismerése segít ahhoz, hogy mai fogalmainkkal kifejezzük azt, hogy ki is az ember, és hogyan értelmezhető keresztényként az emberi méltóság. A keresztény emberkép a Szentháromság által rajzolható meg: „Őáltala, aki létbe hívta az embert, közösséget vállalt vele, szabaddá tette célt vesztett tévelygésétől, bűnétől, benső barátjául fogadta és örök élettel ajándékozta meg.” Versegi Beátát csodálattal tölti el, „amikor mi, emberek alázattal együttműködünk valami jó előmozdítása érdekében, ahogy az ennek a könyvnek az elkészülése folyamán is történt”.
A kiadvány másik szerkesztője, Buza Patrik leszögezi: „Az ember gyönyörű és egyszerre törékeny teremtmény. Szükségünk van önmagunk megismerésére és arra is, hogy megtaláljuk a használati útmutatót magunkhoz. Hiszem, hogy Isten belénk rejtett törvénye, rólunk alkotott »emberképe« ez. Szeretném, ha megtanulnánk megbecsüléssel és örömmel tekinteni magunkra és egymásra. Emberségünk határ- és töréspontjait így tudjuk őszintén és a maguk valójában látni, a bántást elkerülni, botlásainkból felállni.”
A kötet szerint a méltósággal megajándékozott ember nevelésének szempontjai megmutatják, hogy a személyiség növekedésében és kibontakoztatásában – akármelyik személyiségvonásról legyen is szó – olyan kapcsolatokra van szüksége, melyek elkísérik és támogatják a neki ajándékozott képességek kiteljesítésében, a fizikai, intellektuális, érzelmi, társas, spirituális valóság megismerésében és ezen valóságok egyre tudatosabb, kompetensebb és örömtelibb alakításában.
A határok ajándéka című rész felhívja a figyelmünket: a virtuális világ a határtalanság és az időtlenség érzetével kecsegtet. Elég egy kattintás, és szempillantás alatt „eljuthatunk” tőlünk távoli tájakra, történelmi korokba. Az idő és a teljesítmény nyomása alól gyakran szívesen menekülünk a virtuális világ időtlenségének állapotába. Ahhoz, hogy kiszabaduljunk az idő kényszere alól, érdemes felfedezni azt a kincset, amely az „üres időben” rejtőzik – „értéke van a holtidőnek, a köztes időnek, azoknak a pillanatoknak is, amelyeket éppen nem fordítunk semmi hasznosra; amikor éppen elengedjük azt, ami már megtörtént, vagy éppen ráhangolódunk arra, ami következik”. A jelenlétben tudunk leginkább kapcsolódni önmagunkhoz, a minket körülvevő világhoz, más személyekhez és Istenhez is. „Amikor a jelen pillanatban elmélyedünk, a kapkodás értelmét veszti, szertefoszlik. A jelenlétben időzve válunk képessé ráhangolódni arra is, hogy értékrendünk szerint mire mennyi időt és energiát érdemes fordítani: mire mondjunk igent, és mire nem, hol húzzuk meg az igenek és nemek közötti határokat.”
A kiadvány Ráhangolás című ajánlásában Lukács János SJ figyelmeztet: „a szexuális és más hatalmi visszaélés azt a szent kapcsolati teret károsítják, amelyben Isten munkálkodik üdvösségünkön. Amikor az emberi méltóságot helyezzük figyelmünk középpontjába, akkor ebből a figyelemből nemcsak jó cselekedetek születnek, hanem erősebbé, tisztábbá válik a személyközi tér is, amely „láthatatlanul, de valóságosan, mint a levegő, bizalmunk és üdvösségünk tere”. Amikor tehát emberi méltóságról beszélünk, lényegénél fogva kapcsolatokban élőnek látjuk az embert. A könyv felvázolja Istennek az emberről szóló „gyönyörű álmát”, tervét, és Isten tekintetét követve „láttatja az embert, akinek teremtése – minden kérdésével és lehetőségeivel együtt – állandóan, ma is zajló folyamat. Segít abban, hogy a valóságban éljünk, tudomásul vegyük, elismerjük és elfogadjuk emberségünket”.
Az emberség ajándéka – Támpontok az emberi méltóság védelméhez
Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciájának Irodája, 2025
Fotó: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
