Egy rátermett kormány tizenhat év alatt magabíró országot csinált hazánkból. Mi várható a Tisza-kormánytól?
A választók mégis elkergették. Nevet kell adni mindennek, mert a politikatörténettel foglalkozó kutatóknak és elemzőknek el kell helyezniük majd a történelmi koordináta-rendszerben ezt a képtelenséget. Már csak azért is, hogy okulásul szolgáljon.
Még nincs meg ahhoz a kellő időbeni távolság, hogy pontos, mélyenszántó elemzésben vizsgáljuk a Fidesz–KDNP tragikus és megsemmisítő vereségét. Igen, rendkívüli kudarcról van szó, hiszen a Tisza Párt 138, a Fidesz–KDNP 55, a Mi Hazánk pedig 6 parlamenti helyet szerzett, ami azt jelenti, hogy Magyar Péter alkotmányozó, azaz kétharmados többséggel rendelkezik.
Olyan győzelemről beszélünk, amely mértékét, vagyis a Tisza 53,6 százalékos diadalát tekintve kivételes és egyedi a rendszerváltás óta eltelt harminchat évben. Április 12. sötét estéjét tekintve érdemes elolvasni, illetve újraolvasni Schmidt Mária A függetlenség kora című, összegző jellegű kötetét, amely az Orbán-kormány pozitív, család-, társadalom- és gazdaságépítő tetteinek tárházát adja közre, és amelyben mindezt megkoronázzák a Fidesz–KDNP-kabinetnek az ország szuverenitásáért és a magyarság demográfiai helyzetéért, a határainkon túli magyarokért és ami még nagyon fontos, a magyar fiatalokért, fiatal családokért, az ország biztonságáért tett lépései.
Biztonság? Nyártól életbe lép az uniós migránskvóta, ami Magyarországra nézve súlyos biztonsági kockázatot jelent, és tetemes anyagi ráfordítást is követel.
A nemzeti kormány törekvéseinek igen jelentős külpolitikai hatása is van, Orbán Viktor békemisszióját, amelyben Oroszország, Kína, az Egyesült Államok vezető politikusai fogadták, lehetetlen lesz megismételni. Különösen úgy, hogy Magyar Péter részéről a kellő akarat sincs meg rá. Miért is volna? Számára Brüsszel az események világítótornya.
Ha már Brüsszel, akkor az Európai Bizottság súlyos kritikát kapott még frissiben, a választást követően két amerikai republikánus képviselőtől. Chris Smith és Andy Harris szerint Brüsszel durván beavatkozott a magyarországi választások menetébe eleve már azzal az évek óta tartó büntető hadjárattal, például a napi egymillió eurós bírság kiszabásával, amely jelentős terhet ró Budapestre. A képviselők felhívták a figyelmet a különféle, valójában politikai szereppel bíró NGO-k támogatására, amelyek hazánkban fejtettek ki tevékenységet, és súlyosan kritizálták a digitális térben történt korlátozásokat, például a DSA rendszert, amelyet nem másnak, mint közönséges cenzúrának neveztek az amerikai politikusok.
A sok kérdőjel közül az az egyik legfontosabb a magyar gazdaságra vonatkozik. Raskó György nyilatkozott reggel a televízióban – ő Magyar Péter egyik, ha nem a legfontosabb tanácsadója –, és azt érzékeltette, hogy elindul az a folyamat, amely kivezeti a Fidesz–KDNP-kormány különadóval, árstoppal kapcsolatos intézkedéseit. Hosszú folyamatról beszélt, amelynek pozitív, piactámogató hatásait csak jóval később érezheti a lakosság. És mi lesz addig? – kérdezheti a nemzeti, konzervatív közösség, például a kormánypárt 2,248 millió szavazója. A válasz abban a brutális, 600 oldalas tervezetben rejlik, amely kiszivárgott a Tisza Párt berkeiből. Noha azt ígéri Magyar Péter, hogy megtartja mindazt a jóléti intézkedésrendszert, amit a nemzeti kormány bevezetett, csakhogy erre nem lesz meg az anyagi fedezete. Hiszen eltörli a bankokra és a multikra mért különadót.
Hogy mégis mi történt, miért nem ismerte fel ezt a veszélyt a magyar szavazó? Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere szerint hajlamosak vagyunk húsz-harminc évente húzni egy olyat, ami felér az önsorsrontással. A Tisza győzelméhez vezető választási sikert is a szavazók érzelmi, nem racionális feltolulásának tekinti. Szerinte ilyen volt az 1994-es választás is, amit aztán az a Bokros-csomag követett, amely legalább egy évtizedre visszavetette a magyar társadalom fejlődését.
Boros Imre elmondta azt is, hogy itt vannak már azok a globalista és multinacionális megbízottak, akiknek odaígérte Magyar Péter – cserébe jelentős anyagi és politikai támogatásukért – a magyar energetikai és távközlési szolgáltatásokat. A rezsivédelem és az üzemanyagárstop kivezetésével együtt. Ezzel megszűnik az a vonzerő, például az olcsó és biztos energia, amely befektetőket vonzott az országba. Most nem a termelés, hanem a nálunk realizálható haszon miatt keresik majd az itteni lehetőségeket. Nagy kérdés, hogy miként érinti majd a hazai gazdaságot az ukrajnai háborúban való részvételünk – ezt már biztosra vehetjük –, ami anyagi, fegyverzeti támogatást, katonákat, pénzügyi segélyeket is jelenthet.
A jobboldali, szuverenista közösség nem számított arra a brutális fordulatra, ami április 12-én történt. Ahogy Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője mondja, nem láttuk pontosan azokat a folyamatokat, amelyek a nemzetközi paravánok mögött zajlottak. Például a Tiszát támogató pénzek mozgását, mert ha igaz, akkor az ukrán aranykonvoj, amelyet elfogtak a magyar hatóságok, valójában nyolcadszorra járt Magyarországon. Horváth József szerint hiába mondta Csurka István, hogy a „szakértelem” bolsevista trükk csupán, most a nagyobb és szervezettebb konspirációs készség döntött. Nem a magyarok javára. Az pedig már külön probléma, hogy a jelek szerint az idegenek beépültek a rendőrség, a hadsereg, de a szolgálatok soraiba is, de hát ezt nem kell magyarázni, itt van példaként Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter századosok nagy „menetelése” is, amit a választások előtti napokra ütemeztek be a külföldi erők.
„Mindegy, milyen áron, de jöjjön más…” Horváth József szerint ez a gondolat, és ez a szándék dolgozott a Tisza szavazóiban. Az elemző úgy véli, virtuális valóságban éltek és élnek ezek az emberek, hogy a pusztán 29 tagot számláló párt elsősorban a sokféleképpen manipulált Facebookon szerezte meg a kétharmados kormányzati hatalmat. „Megyünk a levesbe” – utal a szuverenitásvédelmi hivatal és kutatóintézet sorsára Horváth József, mert a hírek szerint Magyar Péter a szuverenitásvédelmi intézmény Gellért hegyi épületébe költözteti – ez nyilván szimbolikus gesztus – a Tisza által létrehozandó Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. Ezt a törvények felett álló „szuperhatóságot”, ahogy Magyar Péter nevezte. Az pedig csak egyfajta ráadás, hogy a Tisza azonnal beviszi az országot az Európai Ügyészségbe.
A Tisza vezetője és Magyarország leendő kormányfője már vasárnapi esti beszédében megnevezte azokat az intézményeket, amelyeknek a vezetői jobb ha önként távoznak, mint hogy eljárások és vegzatúrák kapcsán tolják őket félre. Az első számú jelölt Sulyok Tamás köztársasági elnök, akinek a Tisza menetrendje szerint Magyar Péter miniszterelnöki kinevezése után azonnal le kell lépnie a színről. A jogszabályok szerint választott mandátumokat nem lehet lerövidíteni, az erre alkotott törvénnyel sem.
A választás nemzetközi visszhangja ismert, Von der Leyen asszony és Donald Tusk lengyel kormányfő is azon melegében gratulált Magyar Péternek, de nem maradt ki a sorból Emmanuel Macron sem. Mi lesz itt? Egy elemző szerint bármi elképzelhető abban az uniós környezetben, ahol Nicolas Sarkozy három ügy miatt három nyomkövetővel tölti a napjait.
A vidék titkait még külön meg kell fejtenünk. Nemcsak arról van szó, hogy Fidesz–KDNP-kormány által bevezetett és igencsak hatékony Modern Városok Program és a Magyar Falu Program után miként veszítette el a nemzeti konzervatív közösség a magyar vidéket, de arról is, hogy miként engedhették a győzelembe masírozni a Tisza Pártot. Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, ez így már biztos, és a Mercosur-szerződés is életbe lép. Kivégezve ezzel a hazai mezőgazdaságot és szereplőit.
Végszóra csak annyit, a Tisza heterogén párt, ha még ez nem domborodott is ki eddig, mert nagyon sok politikai, ideológiai irányzat található meg benne. Még olyan is, amely egyetért a Fidesz–KDNP-kormány kedvezményezéseivel, eredményeit tiszteletre méltónak tartja, de most mégis úgy gondolja, tűnjenek el…
Sinkovics Ferenc – www.demokrata.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
