Apostoli útja során, Algériában töltött második napján, április 14-én a pápa az algériai fővárosból repülővel Annaba északkeleti kikötővárosba utazott, amely Hippo ősi városából fejlődött ki, ahol Szent Ágoston élt. XIV. Leó megtekintette az ókori város régészeti lelőhelyét, majd felkereste a helyi idősek otthonát és az Ágoston-rendi közösséget. Délután a Szent Ágoston-bazilikában mutat be misét.
Annabába látogatva a Szentatya elsőként a hippói régészeti lelőhelyre érkezett, ahol a bejáratnál a helyszín felelőse fogadta.
Ezen a területen ma is láthatók az ókori város maradványai: a fórum, a színház, a fürdők és a gazdagon díszített mozaikok, valamint a keresztény korszak emlékei, köztük az a bazilika, ahol Szent Ágoston hirdette az evangéliumot.
Az egykori város régészeti lelőhelyen Leó pápa koszorút helyezett el. A koszorúzáskor az annabai zenei intézet kórusa énekekelt.
XIV. Leó egy rövid csendes imádságra is megállt, kifejezve tiszteletét Szent Ágoston öröksége és az ősi keresztény közösség tanúságtétele előtt.
A pápa ezután felkereste a helyi idősek otthonát, majd az Ágoston-rendi közösséget. E látogatásokat követően, délután szentmisét mutat be a Szent Ágostonról elnevezett bazilikában.
*
Hippo
Annaba, az egykori Hippo – Hippo Regius – Algéria északkeleti részén, a tunéziai határ közelében fekvő tengerparti város. Föníciai gyarmatként alapították, és gyakran a numídiai királyok székhelyéül szolgált. A Római Birodalom idején jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül. Már a 3. században püspöki székhely volt. Legismertebb püspöke, Szent Ágoston 396 és 430 között vezette az egyházmegyét, és itt is halt meg, amikor a várost Genseric vandál seregei ostromolták.
A várost 533-ban a bizánci Belizár tábornok foglalta vissza a ticameroni csata után. A 7. században az arabok elpusztították; majd Annaba néven újjáépítették. Fennmaradtak a római város maradványai – kövezett fórum oszlopcsarnokokkal, színház, piac, Severus-kori fürdők, ciszternák, mozaikok –, valamint a keresztény korszak emlékei, köztük az úgynevezett Basilica Pacis, ahol Szent Ágoston szolgált, és a hozzá tartozó keresztelőkápolna.
Szent Ágoston
Hippói Szent Ágoston (Tagaste, 354. november 13. – Hippó, 430. augusztus 28.) püspök, egyházdoktor, az egyik legjelentősebb egyházatya a neoplatonikus gondolkodást a keresztény hittel ötvözte, és olyan alapvető kérdéseket tárgyalt, mint a belső lelki élet, a rossz problémája, a kegyelem, a teremtés és az idő lineáris felfogása. Hosszú keresés és nyugtalan ifjúság után tért meg a katolikus hitre – édesanyja, Szent Mónika több mint tizenhét éven át imádkozott ezért. Milánóban Szent Ambrus püspök keresztelte meg. Hazatérve szülőföldjére, Tagastéba, barátaival aszketikus életet élt, Istennek és a Szentírás tanulmányozásának szentelve magát. Később Hippo püspökévé választották. Harmincnégy éven át vezette híveit, akiket beszédeivel és számos művével – filozófiai, apologetikai, dogmatikai, erkölcsi és lelkipásztori, valamint bibliai és vitairataival – tanított. Utóbbiak azokat az eretnekségeket célozták, amelyek akkoriban az Egyház egységét veszélyeztették: a manicheizmust, a donatizmust és a pelagianizmust.
Szent Ágoston hetvenöt éves korában halt meg, a hippói bazilikában temették el.
Földi maradványait a 6. század elején – feltehetően száműzött afrikai püspökök – Szardíniára, Cagliariba vitték. 723 körül Liutprand longobárd király megvásárolta ereklyéit, és Paviába vitette, ahol a San Pietro in Ciel d’Oro-bazilikában őrzik.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
