A napokban hagyta el a nyomdát Horváth Géza Szabad-e nékem énekelni? című kórusgyűjteménye, és bizton állíthatjuk, hogy kórusvezetők, zenerajongók, de akár a magamfajta zenekedvelők is haszonnal forgathatják. És rögtön elöljáróban megjegyzem, hogy hálásan köszönhetjük, hogy a szerző, a kiadó a dicséretesen szép számú támogatóval vállalta az összeállítással, feldolgozással, kiadással járó munkát.
RNDr. Horváth Géza a felvidéki pedagógustársadalom és kórusmozgalom elismert személyisége. A március 8-án 75. életévét betöltött tanár, karnagy, kórusvezető életében gyermekkorától meghatározó volt a zene, ugyan zeneiskolát nem végzett, mégis zenekarokat alapított, zenélt, érdeklődött minden zenei irányzat iránt.
Bár 1975-ben matermatika-földrajz szakos tanári diplomát szerzett a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, életében, tevékenységében a zene mindig központi elemként volt jelen. Ezért alapította meg a Franz Schubert Vegyeskart, a Franz Schubert Gyermekkart, és 1978-tól oszlopos tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusának. Lokálpatriótaként kutatta és feldolgozta Franz Schubertnek az Esterházy családnál Zselízen töltött éveit, zenei tevékenységét, Franz Schubert Zselízen címmel. Továbbá számos értékes mű is dicséri áldásos érdeklődését, így a Ha megszólal az ének, az Este van, este van, a Különös éjszaka volt, A komolyzene szolgálatában – arcképcsarnok kötetek. Munkássága nem maradt figyelmen kívül, szépen sorakoznak neve mellett a díjak, kitüntetések, így a Katedra-díj, a Pro Urbe-díj, a Vass Lajos-emlékérem és a nagyrabecsülés jeleként a 2018-ban megítélt KÓTA-díj, amelyet szakíró, karnagy, zeneszerző, zeneíró kategóriában ítélt neki a Magyar Kórusok, Zenekarok és Zenei Együttesek Szövetsége.
De vissza a friss nyomdaillatú kórusgyűjteményhez! A gyűjtemény húsz kórusművet tartalmaz, népdalfeldolgozásokat, egyházi műveket, könnyűzenei darabokat és költők verseihez írt kórusműveket.
A gyűjteménybe belekerült a szerző Dicsértessék a Jézus, aki ma született 1988-ban komponált karácsonyi éneke, amellyel kapcsolatosan Horváth Géza az Előszóban így ír: „A háromszólamú karácsonyi éneknek a feldolgozását annak idején Vass Lajos is átnézte, és amikor arra kértem, javítson bele, csak annyit mondott: »Ez úgy jó, ahogy van«. Aztán mégiscsak megragadta a piros filctollat, és néhány ütemzáró hang hosszúságát negyedről pontozott negyedre módosította. Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor elhittem, dacára annak, hogy én »csak« egy matematikatanár vagyok, érdemes folytatnom a komponálást. Ma is őrzöm ezt az eredeti kéziratot.”
Ajánlatos felsorolni néhány alkotás címét, jelezve, hogy a szerző milyen körültekintéssel és finom ízléssel válogatta össze a kötet tartalmát: A mi jelünk a Kereszt, Kövesdi Károly: Örökség című költeménye alapján, Rózsát ültettem a gyalogútra – kéméndi népdalok, Nyár – Szabó Lőrinc versére, Örvendjen az ég – Zsoltár, Hattyúpár – Kulcsár Ferenc verse alapján és a címadó mű Szabad-e nékem énekelni? – Dsida Jenő versére, valamint a D-dúr mise, amelyet a szerző Stanislav Illéš zselízi esperes úrnak ajánlott felszentelésének 20. évfordulója alkalmából.
Horváth Géza valóban szívén viseli a felvidéki kórusmozgalom ügyét, amely szorosan kötődik hagyományainkhoz, kultúránkhoz, azonosságtudatunkhoz, ezért a könyve előszavában felteszi a kérdést: létezik-e szlovákiai magyar kórusmuzsika? Saját véleménye szerint ez az egyetemes magyar zeneirodalom része, viszont örvendetes, hogy éppen az egyetemes magyar zeneirodalmat olyan kiváló felvidéki zeneszerzők gazdagították, mint Szíjjártó Jenő, Németh István, Rajter Lajos, Cziczka Angela és újabban Zsákovics László, Sósik Szilárd, Mézes Attila és tegyük hozzá, e kötet szerzője is.
A kórusgyűjtemény a Lilium Aurum kiadó gondozásában jelent meg, Mészáros Angelika nyomdai előkészítésével, a tetszetős és ízléses borítóterv Mézes Attila munkája.
Kívánjuk, hogy a kötet jusson el minél több kórushoz, karnagyhoz, gazdagítva a zenei együttesek, vegyes karok, női- és gyermekkarok repertoárját, és egyben örömet szerezve a zenekedvelő közönségnek. És azt is, hogy a hézagpótló gyűjteményt kövessék továbbiak, akár mások munkái is, bizonyítva, hogy él a kórusmozgalom a Felvidéken, és van igény a komolyzenére is tájainkon.
Benyák Mária/Felvidék.ma
A szerző felvételei
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
