Alig egy hónappal az Irán elleni újabb légicsapások és a Hormuzi-szoros lezárása után az Erste Group új különjelentést készített a román gazdaságról. Eszerint az országnak az energiaellátás tekintetében van mozgástere, ugyanakkor költségvetési szempontból a legsebezhetőbb a régióban – idézi az elemzést a cursdeguvernare.ro portál.
A szűk fiskális mozgástér és az alacsony importenergia-függőség kombinációja egyedülálló profilt kölcsönöz Romániának a régióban: az ország a legjobban védett az árak hirtelen emelkedésétől, ugyanakkor a leginkább ki van téve egy esetleges recesszió vagy kamatemelés következményeinek. Az osztrák bank jelentése elemzi a régió jelenlegi gazdasági helyzetét, és összehasonlítja azt az ukrajnai háború előtti helyzettel.
Visszapillantás
A pandémiát követő szinkronizált fellendülés hátterében a magas szintű monetáris lazítás által táplált szilárd gazdasági növekedés állt. Erőteljesen növekedett a kereslet és a fogyasztás, ez is fűtötte a gazdasági újraindulást, ami a növekvő bevételeknek köszönhetően javította az állami költségvetési pályákat is.
Ezzel szemben a 2025-ös évben geopolitikai és kínálati sokkhatásokhoz alkalmazkodni próbáló gazdaságokat lehet látni a régióban. A monetáris politika szigorító irányvonalról semlegesre váltott, de a korlátok továbbra is megmaradtak az inflációs nyomás miatt, mely ugyan mérséklődött, de továbbra is a cél felett maradt, elsősorban a bérszínvonal és az energetikai kitettség okozta merevség miatt. A növekedés törékeny és a belföldi kereslettől függ, miközben a külső keresletet a vámtarifák és Németország lassú fellendülése határozza meg. A költségvetési helyzet több kelet-közép-európai országban is romlott, ami korlátozta a politikai mozgásteret, a költségvetési hiány szintje Lengyelországban és Romániában magas.
Kilátások
A 2026-os növekedés várhatóan pozitív marad a régióban. Az egyetlen kivétel Románia, ahol a költségvetési konszolidáció negatívan hatott a gazdaságra 2025 második felében – fogalmaznak a jelentésben. Míg Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia pozitív átviteli hatásoknak örvend, Romániában a megszorító intézkedések a gazdaság lassulásához vezettek, amely így gyengébb pozícióból indult 2026-ban.
Románia sebezhetősége elsősorban a gyenge államháztartási helyzetnek tudható be. Ha Romániának be kell avatkoznia és támogatnia kell az energiaárakat, a szűk fiskális tér miatt üllő és kalapács között találja magát – jegyzik meg az osztrák bank közgazdászai.
A régióban Romániában és Lengyelországban a legnagyobb a költségvetési hiány, Románia strukturális egyenlege ráadásul jelentősen gyengébb, mint 2021-ben. Az államadósság szinte minden országban nőtt, de a hiány és a strukturális egyenleg kombinációja leginkább Bukarest reagálási képességét gyengíti.
Ami pozitívum, hogy a régió országai közül Romániában a legkisebb az energiaimport-függőség, az energiahordozók behozatala a szükséglet mintegy 30 százalékát teszi ki. A jelentés szerint Csehország és Szerbia 40, a kelet-közép-európai országok többsége pedig – beleértve Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot – 40–50 százalékban függ az importtól. Az EU-átlag 57 százalék.
Ugyanakkor a jelentés rámutat arra, hogy a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok felhasználása a nettó villamosenergia-termelésben már az ukrajnai háború hatására növekedni kezdett.
Fiskális nyomás
A 2025-ös monetáris politika a régióban sokkal szigorúbb, mint 2021-ben – áll az elemzésben, hiszen a kamatlábak jelenleg összehasonlíthatatlanul magasabbak. Míg 2021-ben a központi bankok éppen csak elkezdtek reagálni az infláció emelkedésére, a 2025-ös helyzet az inflációs sokk utáni szigorítási ciklust mutatja, amelyben a legtöbb központi bank strukturálisan magasabb kamatlábakat tartott fenn az árstabilitás védelme érdekében – jegyzik meg a közgazdászok.
Románia – Magyarország és Lengyelország mellett – a legmagasabb átlagos kamatlábakkal rendelkező országok között van (kb. 6,5 százalék 2025-ben, szemben a 2021-es 1,4 százalékkal). Sőt, e három országban a mérlegek a GDP-hez viszonyított arányukban még mindig a világjárványt megelőző szint felett vannak – fogalmaznak a bank szakemberei. Ez azt jelenti, hogy a központi bank nagyon sok pénzt pumpált a gazdaságba, és a normalizációs folyamat (az ösztönzők visszavonása) ebben a három országban még nem ért véget.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
