Tízből kilenc magyar óvodás használ valamilyen digitális eszközt, átlagosan napi több mint egy órát – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából készült kutatásból. A szülők döntő többsége komoly aggodalommal figyeli a jelenséget, de nincs igazán megoldása a problémára – mondta el az InfoRádiónak Somogyi Ákos, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője.
Az NMHH megbízásából készített, 1875 szülő megkérdezésén alapuló kutatás eddig sosem látott részletességgel térképezte fel a 3-6 éves korosztály digitális szokásait; az eredmények arra az ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy bár a szülők tisztában vannak a veszélyekkel, a gyakorlatban mégis sokszor tehetetlenek.
A nemzetközi ajánlások, köztük az Egészségügyi Világszervezet irányelvei szerint a 2-5 éves korosztály napi képernyőideje nem haladhatja meg az egy órát. A Bethesda Gyermekkórház által kiadott, hazai gyermekorvosok és szakmai szervezetek által is támogatott szakmai charta szerint
hároméves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a képernyőhasználat, és óvodáskorban is legfeljebb harminc perc képernyő előtt töltött idő javasolt.
Ehhez képest a hazai óvodások heti átlagosan csaknem nyolc órát (7,7 órát) töltenek digitális eszközök előtt. A helyzet hétvégén válik igazán kritikussá: egy átlagos hétvégi napon a gyerekek fele már egy-két órát vagy még annál is több időt nézik a képernyőket.
A szülők kihívásai
Somogyi Ákos az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a kutatás rávilágít arra, hogy a szülők szerint a túlzott eszközhasználat kézzelfogható viselkedési problémákat okoz.
A leggyakrabban tapasztalt negatív következmények között szerepel az agresszív viselkedés és az ingerlékenység, a figyelemzavar és a koncentrációs problémák, valamint a mozgáshiány és az alvászavar.
A mindennapi konfliktusok egyik legfőbb forrása a képernyőtől való elszakadás: az óvodáskorúak még nem képesek hatékonyan szabályozni saját impulzusaikat, így a megkérdezett szülők 83 százaléka tapasztalta már, hogy gyermeke nehezen hagyja abba a digitális eszközök használatát.
A szülői bűntudat és a kényszerhelyzetek is élesen megmutatkoznak az adatokban:
tízből négy szülővel előfordult már, hogy kellemetlenül érezte magát gyermeke digitáliseszköz-használata miatt.
Ezt sokszor az a felismerés táplálja, hogy az eszközt figyelemelterelésre vagy nyugtatásra használják: a digitális eszközökkel rendelkező óvodások harmadánál már többször előfordult, hogy a szülő csak a kütyü segítségével tudta megnyugtatni a gyermeket – tették hozzá.
Ezen nagymintás hazai kutatás eredményeit is tartalmazó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem „Óvodások és a média” című kiadványa hiánypótló szakmai munka, amely a legfiatalabb korosztály digitális eszközhasználatának jellegzetességeit, kockázatait és társadalmi vonatkozásait vizsgálja – ismertette az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
