Kézdivásárhely újabb rangos nemzetközi együttműködés részévé vált, amelyet egy sajtótájékoztatón ismertettek március 26-án, csütörtökön a polgármesteri hivatalban. Az eseményen részt vett Szilveszter Szabolcs alpolgármester, Mészáros Krisztián vezető partner és projektkoordinátor a magyarországi Püspökszilágyról, valamint az athéni Alexandra Tsatsou, az URBACT program vezető szakértője.
Elhangzott, hogy Kézdivásárhely egy hét országot tömörítő nemzetközi konzorcium részeként kapcsolódott be az úgynevezett „sponge measures” (szivacsalapú megoldások) projektbe. A kezdeményezés célja a klímaváltozás hatásainak enyhítése, különös tekintettel a hirtelen lezúduló csapadék és az aszály problémájára, valamint a víz helyben tartásának természetközeli megoldásaira.
Szilveszter Szabolcs hangsúlyozta, hogy a projekt szervesen illeszkedett a város fejlesztési stratégiájába, és komplementer módon támogatta a már meglévő elképzeléseket. Kiemelte, hogy az Európai Unió szintjén mindössze 25 ilyen típusú pályázat kapott támogatást, Romániában pedig kilenc önkormányzat nyert finanszírozást, köztük Kézdivásárhely is.
Mészáros Krisztián ismertette, hogy a vezető partner, Püspökszilágy már jelentős tapasztalattal rendelkezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást célzó projektek terén. Mint elmondta, településükön évek óta dolgoztak természetalapú vízgazdálkodási megoldásokon, amelyekkel sikeresen kezelték az árvíz és az aszály problémáját. Ezekre a jó gyakorlatokra épült a mostani nemzetközi együttműködés is.
A projekt egyik központi eleme a természetes vízmegtartó intézkedések kidolgozását célozta, ezek általános célja az, hogy a csapadékvíz ne gyorsan távozzon a területről, hanem helyben maradjon, a talajba beszivárogva hasznosuljon, javítva a környezet aszálytűrő képességét. A szakemberek rámutattak, hogy a csapadékmennyiség éves szinten nem feltétlenül változott, azonban annak eloszlása szélsőségesebbé vált, ami komoly kihívásokat jelent nemcsak a mezőgazdaság, hanem a városi infrastruktúra számára is.
A projekt teljes költségvetése több mint 580 ezer euró, ennek 80 százalékát fedezik az uniós források. Kézdivásárhely mintegy 95 ezer eurós keretből gazdálkodhatott, amelyből a helyi önrész jelentős részét állami támogatás biztosította.
Alexandra Tsatsou előadásában kiemelte, hogy a projekt a tudásmegosztásra épült. A kutató elmondta, nem új megoldások kitalálása volt a cél, hanem a már működő jó gyakorlatok adaptálása a helyi viszonyokra. Hangsúlyozta, hogy a természetalapú megoldások – például a talaj vízmegtartó képességének növelése – hosszú távon fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát jelentenek a hagyományos, nagy infrastrukturális beruházásokkal szemben. Hozzátette, hogy a projekt kezdeti szakaszában a nemzetközi csapat felmérte a város helyzetét, meglátogatta a problémás területeket, és közösen dolgozott ki javaslatokat a helyi kihívások kezelésére. A következő időszakban a tervezés és egy kísérleti projekt megvalósítása került előtérbe, amely konkrét példát nyújthatott a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazására.
A sajtótájékoztató végén elhangzott, hogy a projekt nemcsak környezeti, hanem közösségi szempontból is jelentős, hiszen a helyi szereplők bevonásával, együttműködésre építve kívánták megtalálni a leghatékonyabb megoldásokat a klímaváltozás kihívásaira.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
