Március hónap műtárgya különleges időutazásra hívta a látogatókat a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumba: négy ritka, 16–17. századi nyomtatványt mutattak be, amelyek kötései még a 15. századból származó kéziratos pergamenekből készültek.
Rimaszombatban a kiállítás 2026. március 2. és 31. között látogatható, és különlegessége, hogy a könyvek restaurálás közben tekinthetők meg.
Középkor és kora újkor találkozása
A bemutatott kötetek nemcsak tartalmuk, hanem fizikai megjelenésük miatt is egyedülállóak. Bár maguk a nyomtatványok már a könyvnyomtatás korszakából származnak, kötéseikhez jóval régebbi, középkori kódexek pergamenlapjait használták fel. Ezek a kézzel írott töredékek a múzeum könyvtárának legrégebbi emlékei közé tartoznak.
A pergameneken fennmaradt szövegeket és kottákat 2025-ben vizsgálták szakemberek.
Megállapították, hogy a töredékek a 15. századból származnak, gótikus írással készültek, és egyházi énekeket tartalmazó kódexek részei lehettek. A szerzők személye ismeretlen, de a fennmaradt részletek értékes betekintést nyújtanak a középkori műveltségbe.
Iveta Krnáčová, a múzeum könyvtárosa (Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum)
Egy különleges teológiai mű története
A kiállított darabok közül kiemelkedik egy 1581-ben megjelent protestáns teológiai munka, amely német nyelven íródott. A könyv szerzője valójában Philips van Marnix, aki álnevet használt művében, ami a kor vallási feszültségei között nem volt szokatlan. A kötet kis méretű, mégis több mint háromszáz oldalas.
Kötése különösen értékes: egy középkori antifonárium töredékéből készült, amely liturgikus énekeket tartalmazott.
A pergamenen vörös és fekete tintával írt, kottával ellátott szöveg maradt fenn, amely a 15. század második felére datálható.
A könyv további érdekessége, hogy tulajdonosi bejegyzések is találhatók benne. Az egyik szerint egy Hosszú István nevű evangélikus lelkész 1782-ben, feltehetően Regensburgban szerezte meg a kötetet. Egy későbbi bejegyzés alapján a könyv 1810-ben egy pádári árverésen is gazdát cserélt.
További ritkaságok a gyűjteményből
A négy bemutatott mű között szerepel egy 1699-ben Lipcsében kiadott gyógyszerészeti szakkönyv, egy 1674-es latin nyelvű retorikai munka, valamint egy valószínűleg 16. századi teológiai írás is. Utóbbi esetében az eredeti címlap hiányzik, ezért pontos datálása nem lehetséges, a fennmaradt kézzel írt pótcímlap azonban fontos támpontokat ad.
Ezek a kötetek közös vonása, hogy mindegyikük kötésében középkori kéziratok töredékei találhatók, így egyszerre hordozzák több korszak emlékeit.
Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum
A restaurálás kulisszatitkai
A kiállított könyvek jelenleg restaurálás alatt állnak, amelyet Mgr. Art. Štefan Kocka végez besztercebányai műhelyében. A folyamat során nemcsak a kötetek állagmegóvása történik meg, hanem részletes dokumentáció is készül róluk, beleértve a pergamenkötések és kéziratok szakszerű fotózását.
„Ezek a könyvek nemcsak tartalmuk miatt értékesek, hanem azért is, mert fizikai formájukban több évszázad történetét őrzik. A restaurálás során arra törekszünk, hogy ezt az örökséget a lehető leghitelesebben megőrizzük a jövő generációi számára” – emelte ki Mgr. Iveta Krnáčová, a múzeum könyvtárosa.
Hozzátette, hogy a restaurálási munkák lehetőséget adnak arra is, hogy a kutatók eddig rejtett részleteket fedezzenek fel a kötetekben, különösen a kötésként felhasznált középkori kéziratok esetében.
Jövőbeli tervek és kutatási lehetőségek
A restaurálás befejezése után a könyvek a múzeum könyvtárában lesznek hozzáférhetők kutatási célokra. 2027-től pedig a múzeum új állandó kiállításában is helyet kapnak majd.
A projekt a Művészettámogatási Alap finanszírozásával valósul meg, amely a kezdeményezés fő partnere. A támogatásnak köszönhetően nemcsak a műtárgyak megőrzése biztosított, hanem azok tudományos feldolgozása és bemutatása is.
A látogatók számára a mostani kiállítás különleges alkalmat kínál: nemcsak ritka könyveket láthatnak, hanem bepillantást nyerhetnek a restaurálás folyamatába is, amely által ezek a több száz éves emlékek új életre kelnek.
Sajtóközlemény/ HE, Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
