A kormány nyilvánosságra hozta az informatikus kihallgatásáról készült videót
Az Alkotmányvédelmi Hivatalban a fiatal informatikus arról beszélt, hogy sem ő, sem a kollégái nem gyanakodtak arra, hogy esetleg külföldi hírszerzők akarnák beszervezni. A szerkesztett videóban a neveket kisípolták, így a kihallgatott informatikust csak nevének kezdőbetűivel H.D.-ként említi az Index is.
A kihallgatáson H.D. határozottan cáfolta, hogy bármilyen olyan tevékenységre kérték volna, ami szerinte törvénytelen adatgyűjtés lenne. Mint mondta, sem eszközt, sem titkos üzeneteket nem vett át. Azt viszont elismerte, hogy nem járt el kellő körültekintéssel, és a rejtélyes, külföldi V. E./Henry esetleg be akarhatta őt szervezni. Mivel ezt semmi nem támasztotta alá, H.D. nem is gyanakodott.
Ezen a ponton az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai arra figyelmeztették, hogy a beszervezés, vagy a kémkedés legkisebb gyanúja esetén is köteles értesíteni a hatóságokat.
Ugyanis ők hivatottak arra, hogy eldöntsék, kémkedésről lehet-e szó.
A kihallgatáson arra is kitértek, hogy H.D. már középiskolásként csatlakozott egy Észtországban működő NATO kiválósági központ informatikai képzéséhez. Bár H.D. azt mondta, hogy személyesen is járt a a tallinni központban, a hivatal ügynökei szerint az akár egy megrendezett helyszín is lehetett. Valójában pedig egy külföldi állam hírszerzőszolgálata működtethette. H.D. azzal védekezett: a képzése idején soha nem kértek tőle olyat, hogy próbáljon meg betörni valamelyik magyar kormányzati szervezet informatikai rendszerébe, vagy igyekezzen bizalmas adatokat megszerezni.
H.D. azt nyilatkozta, hogy a lefoglalt számítógépéről el tud érni olyan dokumentumokat, amelyek igazolhatják azt amit állít.
Arra kérdésre, hogy gyanakodott-e V. E. Henry brit állampolgárságára, azt válaszolta, hogy tudott róla, az illető kettős állampolgár. Ez azonban nem ébresztett benne kételyeket. A kihallgatók kíváncsiak voltak arra, hogy H.D.-nek milyen külföldi kapcsolatai lehetnek még. Az informatikus elmesélte, hogy az ukrajnai háború kitörését követően informatikusként segített orosz hacker támadások elhárításában. Azt is hangoztatta, hogy ezért soha nem kapott pénzt, mindent meggyőződésből tett.
Ukrajnai munkáját az észországi kiválósági központ is támogatta, ezért sem gyanakodott arra, hogy a tallinni intézmény valójában egy kémközpont lenne. Mint mondta, Ukrajnában olyan tevékenységekben nem volt hajlandó részt venni amelyekkel orosz civil infrastruktúrákat támadtak. Azt állítótzzta, hogy kizárólag védelmi célú kibertevékenységet végzett. Elismerte viszont, hogy a háborús helyzetben szinte mindenki csak álneveken mutatkozott be. De ezt a körülmények miatt nem tartotta gyanúsnak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
