A közelmúltban digitalizálták a gyulafehérvári Biblioteca Batthyáneum ősnyomtatványainak felét, és elkezdődött a gyűjteményben található fejedelemportrék restaurálása is – közölte az ugyancsak muzeális értékű téka. A portrékat a látogatók a fejedelmi palotában tudják majd megcsodálni a munkálatok végeztével. Minderről Bodó Márta, a Romkat.ro munkatársa készített olvasmányos összefoglalót.
A nagy értékű tárgyak szkennelését 2025 szeptemberétől 2026 januárjáig végezték. Az intézmény képviselői azt vallják, hogy „a kultúra nemcsak fontos, hanem alapvető minden nemzet, közösség és ember számára, ami talán csak akkor érint meg igazán, amikor elvesztése kockázatával szembesülünk” – írják a közösségi médiában, ahol a digitalizált ősnyomtatványok, kódexek legszebbjeinek fényképét is közzétették.
A Biblioteca Batthyáneum kincsei
A könyvtárat Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította az 1700-as évek végén az erdélyi közösség szolgálatára. Trianon óta a román állam tulajdona, fokozottan védett nemzeti kincs.
A Batthyáneum több tekintetben is kiemelkedő érték: itt őrzik a jelenlegi Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát. A könyvtár 60 ezer kötete közül 927 kézirat és kódex, 565 ősnyomtatvány. Csak a régi bibliagyűjteménye hatszáz kötetes.
A képre kattintva fotógaléria nyílik.
A kódexgyűjtemény legértékesebb darabja a Codex aureus, amelyet a lorschi bencés apátságban írtak 812-ben arany betűkkel.
Szintén a Batthyáneumban található a Gyulafehérvári sorok elnevezésű középkori magyar nyelvemlék (1310–1320), a Döbrentei-kódex eredetije és a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos protestáns énekeskönyv, a Batthyány-kódex.
Eddig az incunabula (ősnyomtatvány)-gyűjtemény több mint felét digitalizálták: a 609 darabos gyűjteményből 312 darabot. Az intézmény terve az, hogy valamennyi felkerül az internetre, teljes mértékben hozzáférhető lesz.
Az erdélyi fejedelmek is visszatérnek a palotába
Egy új projekt lehetőséget ad arra, hogy a Batthyáneum kollekciójában található 11 fejedelemportrét restaurálják, majd a fejedelmi palotában állítják ki, pontosan azon a helyen, ahol ezek a vezetők éltek és kormányoztak 1571 és 1660 között.
A tizenegy portré a fejedelemség legdinamikusabb időszakát illusztrálja, bemutatva a palota falai között élt emblematikus személyiségeket: Báthory Istvánt (1571–1586), Báthory Krisztiánt (1576–1581), Báthory Zsigmondot (1588–1594, 1594-1598, 1598–1599, 1601–1602), Báthory Andrást (1599), Bocskai Istvánt (1604–1606), Rákóczi Zsigmondot (1607–1608), Báthory Gábort (1608–1613), Bethlen Gábort (1613–1629), I. Rákóczi Györgyöt (1630–1648), II. Rákóczi Györgyöt (1648–1657, 1659–1660).
Robert Roman, a fejedelmi palota kulturális központjának igazgatója elmondta: különleges jelentőségű, hogy ezzel elkezdődött az a folyamat, melynek nyomán a fejedelemportrék visszatérnek történelmi lakhelyükre. „Nem csupán tárgyak ideiglenes áthelyezésének vagyunk tanúi, hanem egy kulturális restitúciónak.”
A projektben a Román Nemzeti Könyvtár és a Batthyáneum Könyvtár vesz részt, a szebeni Brukenthal Nemzeti Múzeummal együtt – ez utóbbi intézmény szakértői biztosítják ezen festmények restaurálását. A
cél az, hogy a restaurálási és konzerválási munkák befejezése után azonnal lehetőséget biztosítsanak a közönségnek, hogy a fejedelmi palota termeiben tanulmányozhassák ezeket a felbecsülhetetlen értékű portrékat – közölte a Batthyáneum.
A restaurálás befejezése után a portrékat az Erdélyi Fejedelmi Palota Múzeum Erdélyi fejedelmek galériájában állítják ki.
Összeállította és fordította: Bodó Márta/Romkat.ro
Forrás és fotó: Biblioteca Batthyáneum
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
