Viszonylag nagy összegeket sikerült előirányozni a magyarok lakta települések számára is az idei állami költségvetésben, így a fejlesztések, működés terén az önkormányzatok tetemesebb forrásokból gazdálkodhatnak azon túl, ami a törvény szerint amúgy is járna – részletezte tegnapi sajtóértekezletén Miklós Zoltán. Az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője arról is beszámolt, hogy Kovászna megyébe megközelítőleg 15 millió lejjel több forrás érkezik a központi büdzséből, amit mások mellett pályázati önrészek fedezésére, illetve kisebb beruházások finanszírozására használhatnak fel az önkormányzatok.
Önmagában pozitívum, hogy március második felére sikerült elfogadni az idei állami költségvetést, hasznosabb lett volna, ha erre sokkal hamarabb, még az óévben sor kerül, ám több tényező – így a közigazgatási reform, valamint a gazdaságélénkítő csomagok késlekedése – miatt ezt nem lehetett meglépni – vélekedett Miklós Zoltán.
A képviselő kifejtette, hogy noha elég jelentős összeget sikerült előirányozni az önkormányzatok, így a magyar vezetésűek számára is, kevésbé elégedettek, mert ugyan sikerült megakadályozni, hogy a helyi adók és illetékek emeléséből származó összeg egy részét a kormány „elvigye”, a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevételek egy további hányada viszont már a központi költségvetésbe kerül. Mint ismertette, 2024-től az osztalékok, a banki letétek utáni jövedelem, a nyugdíjak, valamint a szerencsejátékok után fizetendő szja Bukarestbe került, idén viszont a központi büdzsében landol az egyéni vállalkozások, a szabadfoglalkozásúak, illetve minden adóbevallási kötelezettséggel bíró adóalany személyi jövedelemadója is. Helyben tulajdonképpen csak a fizetések után befolyó személyi jövedelemadó marad. Az az igazságtalan ebben, hogy az állam a nagyobb jövedelmet biztosító tételeket tartja vissza (azaz a felsorolt ötöt), és ez a rendelkezés elsősorban a municípiumokat érinti hátrányosan.
Egy másik, az önkormányzatokat hátrányosan, a fővárost viszont nagyon is kedvezően érintő szabály, hogy a fizetésképtelenség határán táncoló Bukarest 2026-ra felmentést kap az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás alól. Miklós Zoltán szerint ennek nagyon rossz üzenete van, hiszen azt közvetítik, hogy lehet pazarolni, fizetésképtelenség szélére sodorni a településeket, mert az állami költségvetésből érkezik a mentőöv. Az RMDSZ ezt ellenezte, ám a román politikai alakulatok, beleértve a koalíciós pártokat is, támogatták. Miklós Zoltán szerint megint bebizonyosodott: helytálló a meglátás, miszerint Bukarestnek van egy országa, és nem az országnak fővárosa.
Rekordösszeg beruházásokra
Az említett visszásságokon, valamint a költségvetés egyértelmű válságjellege mellett fontos, hogy a büdzsébe bekerült az a szociális csomag, amelyet az RMDSZ is támogatott. Nehéz vita volt, amíg sikerült megtalálni a szükséges forrásokat – a 2,8 milliárd lejből csak 1,7 állt rendelkezésre. Ebből az összegből három hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak nyújtanak anyagi támogatást: a háromezer lej alatt nyugdíjjal rendelkezőknek (három kategóriára osztva 1000 és 600 lej közötti juttatás, két részletben), a fogyatékkal élő gyermekeknek, valamint a gyermekes, alacsony jövedelmű, valamint az egyszülős családoknak. A fogyatékkal élő gyermekek esetében az eddig is járó juttatás növeléséről van szó.
Miklós Zoltán szerint sikerült koalíciós szinten egy olyan változatot összehozni, majd megszavazni, hogy a közberuházások is haladjanak. Idén az Országos Helyreállítási Terv is zárul, és sikerült az önrészekhez szükséges összegeket beépíteni a büdzsébe. Beruházásokra minden korábbinál nagyobb összeget irányoztak elő, összesen 164 milliárd lejt, ami a nemzeti össztermék mintegy 8 százaléka. A költségvetésben szerepel továbbá a minimálbér július elsejétől történő emelése bruttó 4350 lejre.
Ez jut Háromszékre
Kovászna megyébe 15 millió lejjel több érkezik célirányosan az állami költségvetésből, ebből 5,8 millió Sepsiszentgyörgynek jut, az összeget teljes egészében a Váradi József Általános Iskola energetikai hatékonyságát növelő, uniós forrásokból finanszírozott munkálatok önrészére fordítja az önkormányzat. Kovászna Megye Tanácsának közel négymillió lej jut, ennek egy részét a vidékfejlesztési programban használják fel, mely kultúrotthonok, iskolák, óvodák, játszóterek, tűzoltószertárak korszerűsítését célozza társfinanszírozásban a helyi önkormányzatokkal. Egy újabb hányad a baróti városi kórház fejlesztését szolgáló többéves program finanszírozására érkezik, de innen utalnak ki összeget Kovászna városának is a kommandói út karbantartására. Kézdivásárhely 3,1 millió lejt kap a közigazgatásilag a városhoz tartozó települések gázhálózatának kialakítását célzó uniós projekt önrészének biztosítására. Barót és Kovászna további 700–700 ezer lejt kap, előbbi a kórház épületének energetikai felújítására, utóbbi a városközpont korszerűsítését célzó uniós beruházás önrészére.
Miklós Zoltán arról is beszámolt, hogy az egyházak számára is sikerült 100 millió lejjel többet előirányozni, így több forrás pályázható meg templomfelújításokra és más célokra is.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
