Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.
A miniszter Antal Árpád polgármesterrel, az RMDSZ stratégiai igazgatójával sajtóbeszélgetésre hívta az újságírókat, ahol a legutóbbi hónapok változásaira adható válaszok kerültek szóba. Mint elhangzott: nem mindegy, hogy a gazdáknak van-e lehetőségük eladni a termékeiket, vagy sem. Az agrárminiszter elmondta, hogy változóban van a világ, a közös agrárpolitika, minden szabályozó rendszer ami a mezőgazdasági termelésre hatással van. A falugazdász hálózat pedig szerinte abban van a gazdák segítségére, hogy anyanyelvükön tudjanak esélyeiket növelő információkhoz jutni. Most teljesen új szabályozó rendszer alakul ki: az unió egységes alapba akarja összevonni és 25 százalékkal csökkenteni akarja a kohéziós és vidékfejlesztési támogatásokat, egymással versenyeztetve azokat.
A miniszter szerint az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezmény és a Mercosur-államokkal kötött megállapodások további fenyegetést jelentenek és ebben a helyzetben a magyar kormány nem hagyhatja magukra a gazdákat. Az előremenés útjának azt jelölte ki, hogy a magyar gazdák olcsón behozott alapanyagokkal szemben magas szinten feldolgozott termékekkel vegyék fel a versenyt. „A masszív import az unió képmutatásának a bizonyítéka, mert itthon ellenőrzött termelés folyik, a Green Deal szigorú előírásait kérik számon a gazdákon, de az ukrajnai, dél-amerikai importtal szemben egyáltalán nem ilyen szigorúak” – fejtegette a miniszter, aki szerint a gazdáknak termelni kell, a kormánynak pedig pályázatokkal segíteni a termékfeldolgozást. Fogyasztók nélkül elveszítjük a csatát, de ha az emberek tudatosan döntve a helyi terméket választják, egyúttal a gazdaság növekedésében, de akár saját munkahelyeik megtartásában is közreműködnek. A vásárlói bizalomnak döntő szerepe van” – mondta el Nagy István.
Magyarország agrárminisztere kitért arra is, hogy mivel a magasabb állatjóléti követelmények és a különböző járványok miatt az élő állat szállítása egyre nehezebb, ezért nem lehet halogatni egy juh-vágóhíd és húsfeldolgozó megvalósítását, amely Kárpát-medencei szinten tudna árualapot és ahhoz feldolgozó kapacitást biztosítani”. A juhhúsnak jó piaca van Olaszországban, a németországi muszlimok is nagy felvásárlók, de ha a piac azt kéri, hogy egész évben szállítsák az árut, akkor ennek teljesítéséhez széleskörű együttműködés kell – taglalta a miniszter. Ugyanakkor az erdeigyümölcsök, gombák értékesítésében rejlő potenciálra is ráirányította a figyelmet. Kenyér oda, lovak ide – a kapcsolatok jól működnek Három további téma is elhangzott a sajtóbeszélgetésen: a Magyarok kenyere program, a székelyföldi szolidaritási program és a Sapientia egyetemen folyó agrároktatás. A miniszter értékelte, hogy az évek alatt milyen kiterjedté vált a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program: a kezdeti 10 tonna helyett ma 1000 tonna gyűlik össze a Kárpát-medencei gazdák felajánlásaiból, majd a gazdák közösen döntik el, milyen ügyet, szervezetet támogatnak.
„A program üzenete az, hogy ha búzaszemként élünk bárhol a világban, elpergünk egymás mellett, de ahogy a búzából kenyér lesz, a 15 millió magyarból is egy nemzet tud lenni” – hangsúlyozta a politikus vendég. Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a székelyföldi szolidaritási program keretében 500 hektárra való vetőmagot adott a háromszéki árvizek által sújtott gazdáknak a magyar kormány. Azt is elégtétellel emlegette, hogy a térségben az agráriumot kiszolgáló egyetemi oktatás folyik, hiszen az erdélyiek nagy többségének a mezőgazdaság adja a megélhetést. Ma már más módszerek és tudás szükségesek, mint évtizedekkel korábban.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy Székelyföldön hatalmas vagyon van: 500 ezer hektár erdő, ugyanennyi legelő és egymillió hektár szántó van magánkézben (emberek, egyházak, közbirtokosságok tulajdonában), ezért nem mindegy, hogy azokkal miként gazdálkodnak. Ezért fontos célja a közeljövőnek szerinte, hogy a Sapientia EMTE-nek legyen olyan laboratóriuma, amelynek minősítése az európai piacon is bizalmat kelt. „Tárgyalunk egy székelyföldi biominősítési rendszer kiépítéséről, hiszen sokan eleve így termelnek, miért ne használjuk ezt ki, mondjuk egy »székely portéka védjeggyel«. Most nem lehet megkérni az egészséges termékekért a felárat hiszen kommersz áruként vannak a piacon, holott jobb lehetőséget jelentene, ha a labor bio- vagy öko minősítésével lehetnének forgalmazhatók” – mutatott rá az agrárminiszter.
Nagy István végül azt is elmondta, hogy székelyföldi lótenyésztők korábban azzal a kéréssel fordultak a magyar kormányhoz, hogy segítsen nekik a lóállomány nemesítésében. Kérésük meghallgattatott és a minisztérium különböző fajtájú (nonius, gidrán, hidegvérű, sportló) tenyészméneket juttatott vidékünkre. Háromszékre pedig a közeljövőben a hagyományőrző huszárok kérésére gidrán és lipicai lovak érkeznek, amiket a további példányok követnek a díszszázad volt lovai közül – hangzott el még a sajtóbeszélgetésen.
Székelyhon
Fotók: Antal Árpád hivatalos Facebook-oldala
The post Új lehetőségeket körvonalazott a székelyföldi gazdák számára a Sepsiszentgyörgyre látogató magyar agrárminiszter appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
