A Római Magyar Akadémia székházában március 17-én, kedd este tartották Molnár Antal történészprofesszor, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történeti Intézete igazgatója, a Pápai Történettudományi Bizottság tagja angol nyelven megjelent könyvének a bemutatóját.
A Catholic Confessionalization in Early Modern Moldavia. The Synod of Cotnari and the Speculum Ordinis of Bartolomeo Bassetti OFMConv. (1642) (Katolikus felekezetszerveződés a kora újkori Moldvában. A kutnári zsinat és Bartolomeo Bassetti minorita szerzetes Speculum Ordinis műve [1642]) című kötet bemutatóját a házigazda, Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott igazgatója nyitotta meg.
Marek Inglot jezsuita történész, a Történettudományok Pápai Bizottsága elnöke szívbéli jó barátjaként köszöntötte Molnár Antal professzort, akivel immár több évtizedes munkakapcsolat köti össze. Kifejezte örömét a Történettudományok Pápai Bizottsága kiadványsorozatában, a Vatikáni Könyvkiadó gondozásában megjelent 580 oldalas tanulmány- és forrásgyűjtemény megjelenése felett, melyhez Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek írt előszót.
Hitelesen tárja fel a magyar múlt egy darabját
Kveck Péter szentszéki magyar nagykövet köszöntő beszédében a kiadvány témáját egy egyházi aktualitással kapcsolta össze: „Szentszéki magyar nagykövetként büszkeséggel tölt el, hogy Szent Ferenc jubileumi évében egy magyar ferences témájú könyvet mutathatunk be a közönségnek. A moldvai magyarság és a ferences szerzetesek kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Előbbiek a határon túli katolikus magyarság legkeletibb bástyája. A ferences misszionáriusok pedig mindig is meghatározó szerepet játszottak e magyar közösség vallási és kulturális identitásának megőrzésében. Máig sokan beszélik archaikus nyelvüket, őrzik hagyományaikat. Ezt helyezi történeti kontextusba Molnár Antal kötete.”
„Különleges érzés a kézzel írt levéltári források megfakult lapjain magyar vonatkozásokat felfedezni – folytatta a nagykövet. – Még inkább különleges, amikor a kutató egy olyan forrást foghat kézbe, amelyet évszázadok óta senki nem tanulmányozott. Vagy átlapozta ugyan, de nem ismerte fel jelentőségét. A könyv alapjául is egy ilyen, sokáig lappangó kézirat szolgál: az 1642-es kutnári zsinat aktái. Összeállítói egy itáliai minorita misszionárius és egy magyar pap voltak. Ezt rengeteg hazai és vatikáni levéltári forrás egészíti ki. A súlyra is tekintélyes kötet tehát elfogulatlanul, a rendelkezésekre álló források nyomán hitelesen tárja fel a múltat. A magyar múlt egy darabját. Kiválóan rálátni belőle a moldvai magyar közösség vallási életének sokszínűségére. De nem csak erre. Hanem a magyarországi katolikus egyházhoz való kötődésükre és e vallási kisebbség magyar eredetére is. S mindezt most először egy magyar szerző munkája nyomán, aki a nemzetközi szakmai közönségnek szánta írását. Hálásak vagyunk a Pápai Történettudományi Bizottságnak, amely e fontos téma kiadását felkarolta és a kötetet sorozatában megjelentette” – mondta Kveck Péter.
Öt vendégprofesszor felszólalása
A köszöntő beszédeket öt vendégprofesszor felszólalása követte, akiknek nemzetisége – három olasz, két román, közülük az egyik Bécsben dolgozik – önmagában üzenet volt, kifejezte Molnár Antal szándékát, hogy a történelmi események kutatása több oldalról, eltérő kiindulópontokból megközelítve, minden kutató részéről „ideológia- és érzelemmentesen”, jelentősen hozzájárulhat egy tárgyilagos és közös olvasatú értelmezés lehetőségéhez.
Az előadók: Alessandro Boccolini a viterbói Tuscia Egyetemről; Cristina Codarcea, a bukaresti Román Akadémia délkelet-európai kutatóintézetének tanára; Andrea Carteny, a római La Sapienza Egyetem történész tanára; Maria Teresa Fattori, a Teramói Tudományegyetem oktatója. Végül online összeköttetés révén Ovidiu Olar román történész is felszólalt, aki az Osztrák Tudományos Akadémia Habsburg-monarchia és a Balkán-térség kutatóintézetének munkatársa.
Molnár Antal új kötete elkerüli a történetírás évszázados nemzetpolitikai indíttatású és erős érzelmi töltésű módszerét. Megpróbálja a mind alaposabban feltárt források talaján állva a moldvai katolikus egyház történetét abban a kora újkori kontextusban értelmezni, amelyben létrejött; figyelembe véve közben a minorita atyák missziós szolgálatát, a római Propaganda Fide irányelveit, a helyi ortodox román lakosság történetét, a Habsburg-birodalmi szempontokat és a Moldvát vazallussá tevő ottomán érdekeket.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
