Az 1860-as években – ahogy Vay Sándor (alias Sarolta) írta egy helyütt – „a pesti társaság tömörebb volt, mint manapság. Kevesebben voltak, jobban megértették egymást”. A krónikás elsősorban azokra az összejövetelekre és szokásokra célzott, amelyek szereplői arisztokrata fiatalemberek és messzi földön híres szépségű ifjú hölgyek voltak. Egyaránt élvezték a farsangi mulatságokat és a húsvétot megelőző böjti időkben szervezett családlátogatásokat.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
