Máté Angi Kapitány és Narancshal című meséjéből készítette legújabb bábelőadását a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház Nagy Lázár József rendező, bábszínész irányításával. A hat év fölöttieknek szóló produkció bemutatójára ma 18 órától kerül sor a bábstúdióban. Az előadásról a rendezőt kérdeztük.
Nagy Lázár József bevallása szerint két évvel ezelőtt olvasta először a Kapitány és Narancshal című mesét, mely azonnal elvarázsolta. „Máté Angi elképesztő szépen ír, olyan nyelvezete és olyan történetvezetése van, ami lenyűgöző volt számomra. A mesét olvasva sokszor az volt az érzésem, hogy egy szótárat is ki lehetne adni az általa kitalált kifejezésekkel, olyan nagyszerűen bánik a magyar nyelvvel” – fogalmazott a rendező.
A történet egy kapitányról szól, aki szerette, ha rend van a világban. Ha ő szólt, történt valami. Mozdult a szél, indult a nap, folyt a folyó. Sokáig úgy tűnt, ez valóban így van. Aztán rá kellett jönnie, hogy a világ nélküle is működik. A mese tehát valójában arról szól, hogy mi történik egy kapitánnyal, amikor meginog benne a bizonyosság. Amikor rádöbben, hogy nem tarthat mindent kézben, hogy nem lehet mindent irányítani. „Ez a történet az irányítás vágyáról és az elengedés bátorságáról szól. Az elvesztés csendjéről és a visszatalálás reményéről. De leginkább a barátságról, arról, hogy akit fontosnak tartunk, azért érdemes visszafordulni. Mert néha a legnagyobb utazás nem a tengeren zajlik, hanem ott belül, ahol egy kapitány megtanul nem parancsolni, hanem figyelni. Nem irányítani, hanem kapcsolódni” – áll az előadás ajánlójában.
A rendező lapunknak elmondta, hogy a mese több önálló történetrészből áll, és a leíró részek mellett rengeteg monológ is van benne, amelyeket egyetlen kerek drámai szöveggé kellett összegyúrniuk. A kapitány folyamatosan beszélget a hallal, de a környezete nem hallja a hal szavait, ezt is neki kell tolmácsolnia a közönségnek. A kapitány monológja jelenti tehát a mese gerincét, de mivel a bábnak nincsenek mimikái, a bábszínpad nem bírja meg a hosszú monológokat. A szövegkönyv összeállítása így komoly kihívást jelentett Nagy Lázár Kincső dramaturgnak.
A rendező a többi alkotó munkájáról is mesélt. Fontos alkotótársa volt Kátai Sándor látványtervező, aki szép és jól használható díszletet-bábokat készített, a Budapestről érkező, de székelyföldi származású Antal Kászon zeneszerző pedig „bluesos, balladisztikus hangvételű gitárjátékkal” teszi még jellegzetesebbé ezt a Cimborák által feldolgozott tengeri történetet. Az előadás szereplői Daróczi Klarissza és Bíró Eszter. A rendező elmondta, hogy Eszter csak az idei évadtól csatlakozott a társulathoz, és koreográfia szakot is végzett, amit sikerült hasznosítani az új előadásban.
Nagy Lázár Józseftől azt is megtudhattuk, hogy asztali bábtechnikát és árnyjátékot láthatnak a nézők, a legtöbb energiát pedig arra fordította, hogy a mesében megjelenő rengeteg érzést sikerüljön valamiképpen átvinni a színpadra is. Mint kifejtette, próbálja úgy felépíteni az előadást, ahogy egy jó blues gitárszóló épül: búvópatakszerűen csörgedezik, s egyre mélyebbre hatol, míg végül olyan messzire elviszi a hallgatót, hogy azt sem tudja már, honnan is indult. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy semmilyen társadalmi üzenetet nem próbált megfogalmazni az előadás által. Szerinte a művészet elsődleges célja, hogy a mindenkori ember belső világát tárja fel, olyan örök emberi értékeket járjon körül, mint a barátság, szeretet, egymásra figyelés, elfogadás… Minden igazi mese ezekről szól – mondta, majd hozzátette: ha sikerül ezeket jó mélyen elültetni a gyermekek lelkébe, talán egyszer jobb lesz a világ.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
