Történelmi eseménynek számít Kézdivásárhely életében a tegnapi, a rendszerváltás óta harminchetedik márciusi ünnep, hiszen a város és a térség magyarságával együtt ünnepelt dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, aki ünnepi beszédet is mondott.
Több mint harmincéves hagyománynak megfelelően, a kézdivásárhelyi megemlékezés idén is a kegyhelyeken – a ’48-as szobroknál, plaketteknél, emlékműveknél és sírhelyeknél, a Turóczi Mózes-emlékháznál, a Szacsvay-domborműnél, a Petőfi-, Kossuth- és Bem-szobornál, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál és az 1848/49-es és világháborús hősök emlékművénél – kezdődött. A református templomban hálaadó istentiszteletet is tartottak, melyet a Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium tanulóinak előadása tett ünnepélyesebbé.
Ez volt az első alkalom, hogy a nemzeti ünnepen Magyarország legmagasabb rangú közjogi méltósága volt a céhes város vendége. Sulyok Tamást felesége, Nagy Zsuzsanna is elkísérte Kézdivásárhelyre. Az eseményen Kissné Hlatki Katalin, Magyarország bukaresti nagykövete, Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, valamint Szungert Balázs első beosztott konzul és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is jelen volt.
Idén is a kézdivásárhelyiekkel együtt ünnepeltek a testvértelepülések küldöttségei, valamint a testvériskolák képviselői. A tavaszias időjárásnak köszönhetően több ezren gyűltek össze a Gábor Áron téren, ahová feltűnően sok brassói csendőr szállt ki, és a magyar elnök is saját biztonsági embereivel érkezett. Az őrző-védő szolgálat emberei a kordonon belül minden táskát átkutattak, akiket a lezárt területre beengedtek, mindenkit megmotoztak. A koszorúkat is alaposan átvizsgálták.
Hagyományos ünnepi felvonulás
Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezéséhez igazodva kivételesen nem a szokásos 11 órakor, hanem 13 órakor kezdődött a tanintézmények, vitézi rendek, civil szervezetek, huszárok és hagyományőrző csapatok, valamint a környező falvak képviselőinek szekeres-lovas felvonulása. A felvonulást az iskolák képviselői indították, majd civil szervezetek és a Történelmi, illetve az Erdélyi Vitézi Rend, valamint a Szent György Lovagrend következett. Ezt követően a hagyományőrző csapatok vonultak fel. A Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület 11-es Székely Határőr Huszárezred csapatát Pál Olivér hagyományőrző huszárkapitány vezette. Néhány éves hagyomány lett Kézdivásárhelyen az is, hogy a gyalogosok és a huszárok tisztelegnek az elöljáróknak bevonulásuk után a Gábor Áron-szobor mögött, majd zászlójukra szalagot kapnak. A szalagokat idén Bokor Tibor polgármester tűzte fel a hagyományőrzők lobogóira.
Az ünnepi felvonulás a kézdiszéki települések hagyományos felvonulásával folytatódott, Kézdiszék falvainak képviselői haladtak el énekelve szekereken, hintókon és lóháton. A felső-háromszéki lovasok összefogásának köszönhetően több mint harminc lovas nagy méretű székely, árpádsávos és trikolór zászlóval vonult fel Kézdivásárhely főterén, így tisztelegve a márciusi hősök, a nemzet és nemzeti jelképeink előtt.
Felsütött a nap sugára
A felvonulást követően a Felsütött a nap sugára népdalfeldolgozással elkezdődött a megemlékező műsor a Gábor Áron-szobornál felállított színpadon Kaly Roland, Nagy-Babos Rebeka és Moldvai Dóra, a VigadóArt szólistáinak előadásában, akiket Bejan Norbert kísért zongorán. Ők még három alkalommal léptek színpadra az Örökre szépek (Presser Gábor), Szabadságdal (Zorán) és Iszom a bort (Kollár-Klemencz László) című dalokkal Bejan Norbert átdolgozásában. A VigadóArt csapatának tagjai a céhes városból indultak el a zene világának különböző pontjaira, és egyenként is maradandót alkotva öregbítik Kézdivásárhely hírnevét, ki határon túl, az anyaországban, ki pedig újra itthon, szülővárosában. A fúvószenekari nótákat a Tanulók Klubja zenekara biztosította. Díszőrséget álltak a 34. számú Gábor Áron Cserkészcsapat tagjai.
A világon a legszebb március 15.
A központi rendezvényt Bokor Tibor polgármester nyitotta meg és köszöntötte a magas rangú vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit és mindazokat, akik eljöttek a Gábor Áron térre együtt ünnepelni. Köszöntőbeszédét a céhes város első embere Jókai-idézettel indította: „Egy a nemzet, melynek minden tagja érzi: összetartozunk.” „Szavai pedig igazabbak mint valaha, hiszen Kézdivásárhely történelmében először ünnepel az udvarterek városában Magyarország legmagasabb rangú közjogi méltósága, dr. Sulyok Tamás. Köztársasági elnök úr, engedje meg, hogy legnagyobb tisztelettel köszöntsem köreinkben, és elmondjam minden kézdivásárhelyi nevében, hogy a világ legszebb ünnepségét tisztelte meg jelenlétével. Elfogultak vagyunk? Biztosan. De ilyenek vagyunk, amikor értékeinkről, helyi hagyományainkról vélekedünk. Attól vagyunk egyediek, hogy több mint 30 éve ugyanazon forgatókönyv szerint vagyunk jelen a Gábor Áron téren: egységet alkotva Felső-Háromszék falvaival, hagyományőrzőivel, azokkal az emberekkel, akik nemcsak értik, hanem ma is érzik a magyar szabadság kivívásának fontosságát. Ha egy pillanatra elcsendesednénk, talán hallanánk, ahogyan ez a mai pillanat is bevésődik a kockakövekbe. Kockáról kockára, így épült városunk, és így épül bele március 15-e szellemisége is. A világon egyedi főterünk az egységes, összezárt magyar nemzet jelképe is lehetne, ahová minden magyar szál befut ilyenkor, március idusán.”
Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz címzett levelét Kissné Hlatki Katalin, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta, majd Székely G. Krisztina, az Udvartér Színház színművésze szavalta el Hamvas Béla Egyszer című versét.
A díszvendég Sulyok Tamás köztársasági elnök
A köztársasági elnök reggel a budapesti Kossuth téren vett részt a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásán, majd katonai repülőgéppel a vidombáki repülőtéren landolt, onnan hivatalos gépkocsisor kísérte a céhes városba, ahol a Vigadó erkélyéről nézte a felvonulást, majd Tamás Sándorral, Dolhai István főkonzullal és Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármesterrel együtt az utóbbi hintójával tett egy tiszteletkört a Gábor Áron téren.
„Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig. Megtanít hinni magunkban, hinni a nemzeti közösségünkben. Szükségünk van az egészséges és józan önbecsülésre, és szükségünk van az egymásba vetett bizalomra, amely összeköt minket. (…). Felemelő érzés a Kézdivásárhely főterén ünneplők között, erdélyi honfitársainkkal együtt emlékezni forradalmunk és szabadságharcunk évfordulójára. (…) Egyek vagyunk tehát lelki és közjogi értelemben is. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden erdélyi, székely és csángó magyarnak” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki arra is rámutatott, azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse: Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember.
A fiatalok hangja
Legnagyobb nemzeti ünnepünk tiszteletére Kézdivásárhely önkormányzata és a Vigadó Művelődési Központ szavalóversenyt szervezett V–VIII. osztályos tanulóknak. A győztes Pap Anna, a Petőfi Sándor Általános Iskola VII. osztályos tanulója lett, aki Szabó T. Anna Az ég zsoltára című versét szavalta el.
A Zúg Március diákszónokverseny idei első helyezettje Dimény-Haszmann Örs, a Nagy Mózes Főgimnázium végzős diákja lett. „Nemzetünk sorsa a mi kezünkben van, és ebben az országban, ahol élünk, kisebbségnek számítunk, ezért annál inkább ki kell állnunk magunkért, mert nehezebb idők jönnek. Petőfi nekem azt mondja: »Én leszek, mert nekem kell lenni«, és én pedig azt mondom, hogy te leszel, mert neked is lenned kell. Ő lesz, mert neki is kell lennie. És végül mi leszünk, mert nekünk, magyaroknak lennünk kell” – mondotta az ifjú csernátoni szónok.
Áldás és koszorúzás
A központi ünnepség áldással, valamint himnuszaink eléneklésével zárult. A jelenlevőket Beder Imre református lelkipásztor, Ilyés Lehel, a Szentháromság római katolikus plébániatemplom segédlelkésze és Végh Nimród unitárius lelkipásztor áldotta meg, majd a Tanulók Klubja fúvószenekarának kíséretében a magyar és a székely himnusz közös eléneklése, valamint koszorúzás következett. Elsőként Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, majd a magyar nagykövet, valamint a csíkszeredai főkonzul helyezte el az emlékezés koszorúját a Gábor Áron-szobor talapzatán.
Nemzeti ünnepünket este a Vigadó Művelődési Központban az Így találok rád, hazám! című, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére a VigadóArt alkotócsapata által bemutatott előadás zárta.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
