„Az általános bizonytalanság minden nigériait sújt, nem csak a keresztényeket” – mondta Matthew Man-oso Ndagoso kadunai érsek, a Nigériai Katolikus Püspöki Konferencia (CBCN) elnöke a Fides missziós hírügynökségnek adott interjújában. Az oldalukon március 12-én megjelent interjú fordítását olvashatják.
– Az elmúlt hónapokban a kadunai főegyházmegyét különösen súlyosan érintették a tömeges emberrablások, bár Nigéria számos térsége már hosszú ideje bizonytalanságban él. Ön szerint mi az oka ennek?
– Az erőszaknak számos oka van, az általános tudatlanságtól kezdve a földek ellenőrzéséért folyó konfliktusokig a gazdák és állattenyésztők között, egészen a széles körű szegénységig, ami miatt sokan bűnöző bandákhoz csatlakoznak. Mindez leginkább a váltságdíjért folytatott emberrablások terjedésében mutatkozik meg. Ez egy kifejezetten bűnügyi jelenség, mely nem tesz különbséget az emberek között: bárki áldozatul eshet ezeknek a bandáknak. Mindezen tényezők mellett figyelembe kell venni, hogy Nigéria több területén a kormány gyakorlatilag nincs jelen, így a nem állami szereplők könnyen átvehetik az irányítást, és olyan bázisokat hozhatnak létre, ahonnan más területeket támadhatnak meg.
– Az erőszak tehát mindenkit sújt, tekintet nélkül a vallási hovatartozásra.
– Nigériában a bizonytalanság problémája összetett, különösen az ország északi részén. A földrajzi tényezőnek is megvan a maga jelentősége. Vannak területek, ahol a keresztények vannak többségben – például a középső övezetben (Middle Belt) –, és éppen ők szenvednek leginkább a fegyveres bandák vagy a dzsihadisták által elkövetett erőszaktól. Ezzel szemben a többségében muszlim területeken – mint például az északkeleti régiókban –, ők azok, akiket leginkább érint az erőszak. Tehát az általános bizonytalanság nemcsak a keresztényeket, hanem a muszlimokat is érinti.
– Milyen hatással van ez a helyzet az egyház életére?
– A legbizonytalanabb területeken az egyház élete erősen megsínylette ezt. Például a kadunai egyházmegyémben számos missziós állomás nem működik, mert a lelkipásztori kisegítők, papok, szerzetesek és katekéták nem tudnak biztonságosan és szabadon mozogni. Az egyház nem a társadalomtól elkülönülve él, így a bizonytalanság által leginkább érintett térségekben, akárcsak a lakosság többi része, erősen megérzi ennek a helyzetnek a hatását.
– Legutóbb az észak-amerikai adminisztráció „különösen aggodalomra okot adó országnak” minősítette Nigériát a keresztények üldözése miatt. Mit gondol erről?
– Nigéria különösen aggodalomra okot adó ország, mivel az északi térségekben élő keresztény kisebbséget többféle módon is diszkrimináció éri. Különösen az északkeleti régiókban kell a keresztényeknek korlátozásokkal szembenézniük bizonyos munkakörök betöltésekor, illetve szigorú korlátozások vonatkoznak a templomok építésére alkalmas telkek vásárlására, miközben a keresztény többségű területeket gyakran elhanyagolják. Ezért elmondható, hogy az ország északi részén valóban jelen vannak a keresztényüldözés bizonyos formái, de nem egész Nigériában.
– Véleménye szerint a nigériai kormány tett kielégítő politikai intézkedéseket, hogy szembenézzen ezzel a bizonytalansággal?
– Az elmúlt hónapban a szövetségi kormány bejelentette, hogy forrásokat különített el a biztonsági erők megerősítésére. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a kormány többet tehetne a nigériaiak biztonságának garantálása érdekében. A nigériai hadsereg más országokban hatékony biztonsági és békefenntartó missziókat hajtott végre, ezért nem világos, miért ne lehetne ugyanolyan hatékony a saját országában is.
Forrás: Fides
Fotó (archív): Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
