Mielőtt bárki felháborodna a címen: természetesen Ľudovít Štúr ebben a formában ezt nem mondta, a Rákóczi Szövetség iskolai beiratkozási plakátkampányának üzenete mögött rejlő logikát mégis ez az idézet támasztja alá: „Az anyanyelv a legjobb és legalkalmasabb az oktatásra, mert ezen tanultunk meg nemcsak gondolkodni, hanem érezni is” – írta a szlovák irodalmár.
Ezzel az állítással nehéz vitatkozni, hiszen pszichológusok és pedagógusok sora hangsúlyozza folyamatosan: a nem anyanyelven történő oktatás komoly hátrányokat okozhat a gyermek fejlődésében.
A Rákóczi Szövetség 2004 óta működteti a Magyar iskolaválasztási programját. Az elmúlt években január és március között, az iskolai beiratkozásokat közvetlenül megelőzően médiakampányt is folytat: magyar iskolaválasztásra bátorító üzeneteket küld az online és az offline médiában és Felvidék-szerte megjelennek az iskolaválasztást népszerűsítő óriásplakátjaik is minden évben más-más üzenettel.
A Rákóczi Szövetség idei plakátötlete nem teljesen új keletű. Pár évvel ezelőtt – és azóta szinte minden évben – a Szlovák Megújhodási Mozgalom nevű szélsőséges szervezet árasztotta el plakátokkal a magyarlakta területeket a Felvidéken.
Štúr is tudott magyarul
Ezeken az szerepelt: „Mivel Kossuth is tudott szlovákul, írassák a magyar szülők szlovák iskolába a gyermekeiket.” Ez a hamis állítás természetesen nem maradt reakció nélkül.
Bár Kossuth nagyapja révén valóban rendelkezett szlovák felmenőkkel, édesapja viszont már teljesen magyar közegben nevelkedett, és egyetlen hiteles forrás sem támasztja alá Kossuth Lajos szlovák nyelvtudását.
Már 2019-ben ugyanazzal a szöveggel megjelentek grafikák, Kossuthot Štúrra
cserélve, hiszen a szlovák nemzetébresztő kiválóan beszélt magyarul, és országgyűlési
képviselőként is tevékenykedett a Magyar Királyság Országgyűlésében.
Fotó: index.hu
„Meggyőződésünk, hogy a külhoni magyar iskola választása az egyénnek többlettudást jelent, hiszen több nyelvet és több kultúrát tanít a magyar iskola, a külhoni közösségeknek pedig a megmaradás zálogát jelenti. Az a magyar gyermek, aki hatévesen nem magyar iskolában kezd tanulni, jó eséllyel elveszik a magyar közösség számára, hiszen nem tanul meg magyarul írni és olvasni, nem alakul ki a magyar kapcsolatrendszere és így az asszimiláció útjára lép” – nyilatkozta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az Indexnek, majd kifejtette:
„Olvastuk és láttuk az Indexnek azt a cikkét, amely a Szlovák Megújhodási Mozgalom »akciójával« foglalkozott, illetve láttuk a Ľudovít Štúrról készült filmet, amelyben elhangzott az a mondat, amely kikerült az óriásplakátunkra. Azt gondoljuk, senkit sem sért, sőt megerősít az anyanyelvhez ragaszkodásában a štúri mondat.”
Végeredményben mindkét történelmi személy nyelvtudása ugyanazt erősíti:
a több nyelv ismerete szélesíti a látókörünket és gyarapítja tudásunkat, ám a megfelelő alapok
elsajátításához az anyanyelv jelenti a biztos utat.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
