Az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a kutatók eddig nem számoltak bizonyos tényezőkkel, amikor megbecsülték a tengerszint emelkedését, ami az évszázad végére olyan súlyossá válhat, hogy már most el kellene kezdeni rá a felkészülést.
A pontatlan modellezés miatt világszerte alábecsülhették a tengerszint növekedését – állapította meg egy kutatás, amelyről a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg egy tanulmány. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint a cikk megállapításai helytállóak. Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb több mint százmillió embernek kell elköltöznie a partokról, ahol egyébként az emberiség a legnagyobb infrastrukturális és kulturális vagyonokat halmozta fel a történelem folyamán.
„Igazából mérési különbségekről van szó, viszont ezek nagyon fontos konzekvenciával vannak az előrejelzésekre, hogy mekkora gondot fog okozni és mekkora gondot okoz már most a tengerszint emelkedése, hiszen azok alapján a nagyon stacionárius számok alapján, amiket eddig használtunk, ez nem tűnt egy nagy problémának” – mondta az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke, a CEU professzora.
Ám már a közelmúltban is vasútvonalakat kellett áttelepíteni, utak pusztultak el, és a mezőgazdaság által használt vízkészletek váltak sóssá a tenger talajvízbe való benyomulása miatt. Leszögezte: jóval komolyabban kell vennünk a tengerszint emelkedése által előre jelzett károkat.
Ürge-Vorsatz Diána kijelentette,
a tengerszint nem szépen, csendben, századmilliméterenként emelkedik, és az extrém tengerszint, tehát a benyomuló hullámok okoznak különösen nagy problémákat.
„Azért beszélünk különösen súlyos károkról, mert az emberiség vagyonának legjelentősebb része a tengerpartokon van, így aztán nagyon nem mindegy, hogyan készülünk fel a változásra” – szögezte le, megjegyezve: jó hír, hogy az emelkedés mértékének becsléseiben szereplő forgatókönyvek csak hosszabb távon fognak bekövetkezni, tehát elég jól fel lehet készülni rájuk. Ez viszont nem feltétlenül gátak és falak építését jelenti, hanem azt is, hogy nagyon fontos közösségeknek kell fokozatosan visszább vonulnia a tengerparti területekről.
Az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke arról is beszélt, hogy a tengerszint-emelkedés az alacsonyan fekvő területeken fog a legnagyobb problémákat okozni, főleg a szegényebb országokban, mint például Banglades, amely eddig is küzdött jelentős áradásokkal és nem képes hatékonyan védekezni. Nyilván Hollandia is erősen érintett, hiszen az ország jelentős része tengerszint alatt található, nekik viszont van forrásuk és kapacitásuk még erősebb gátakat építeni.
Ürge-Vorsatz Diána szerint az a nagy kérdés, hogy az ember meddig tudja kivédeni a hatásokat, különösen majd akkor, amikor már nagy mértékű emelkedésről beszélünk.
Más jelenségek is közrejátszanak abban, hogy mennyire emelkedik meg a vízszint, nem csak a jégolvadás – tette hozzá. Ilyen például a Golf-áramlat vagy az Atlanti meridionális bukóáramlás drasztikus lelassulása vagy leállása, ami sokkal jelentősebb emelkedést okozna, és a kutatók eddig ezzel nem számoltak. Kijelentette: az évszázad végére akár egy méterrel is feljebb emelkedhet a tengerszint, ami már elég nagy változás ahhoz, hogy most kelljen elkezdeni a felkészülést.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
