Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szombaton, hogy az április 12-i parlamenti választáson az országos pártlisták milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon.
Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá 12 országos nemzetiségi önkormányzat állított listát. Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről február 2-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása.A Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása szerint a határidő lejártáig nem döntött a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát.
Az NVB-nek a bejelentett listák sorrendjének sorsolását a listák bejelentésére rendelkezésre álló határidő után kellett elvégeznie. Elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 vármegyében.
Az országos listák sajtónyilvános sorsolását a bizottság két tagja végezte el: Ormándi Edina (Jobbik) egy urnából az országos listák sorszámát húzta ki, Kicsi Zselyke, a bizottság választott tagja pedig egy másikból a jelölőszervezethez tartozó sorszámot. A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát – adminisztratív okok miatt – egy sorsolással húzták ki, de a pártlistás szavazólapon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.
A kisorsolt (a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, valamint nem jogerős) sorrend a következő:
A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártlisták sorrendje:
Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes nemzetiségi mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


