Baán László: a rendszerváltás óta nem tapasztalt jelentőségű a Magyar Nemzeti Bank műkincseinek felajánlása

Baán László: a rendszerváltás óta nem tapasztalt jelentőségű a Magyar Nemzeti Bank műkincseinek felajánlása

Baán László, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, hogyan tudott megállapodni 30 múzeum a Magyar Nemzeti Bank 1500 darabból álló műgyűjteményének szétosztásáról.

A Magyar Nemzeti Bank még tavaly év végén jelentette be, hogy szétosztja több mint 6 milliárd forint értékű, 1422 darabból álló műgyűjteményét és 30 múzeumnál helyezi letétbe. 155 kortárs műtárgy fővárosi intézménybe, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériába került.

„Debrecenben Dinamikus struktúrák címmel már megnyílt az első kiállítás, amit a jegybank letéti adományából mutattak be a Modemben. A tárlat előzménye a tavaly október közepén zárult El nem mesélt történetek című kiállítás, ami a rendszerváltástól napjainkig mutatta be, hogy milyen művekkel gazdagodtak a Budapesten kívüli múzeumok” – idézte fel az InfoRádió Aréna című műsorában Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

„A megfelelő jogi utat ki kell dolgozni ahhoz, hogy a múzeumoknak a gyűjteményi állományába kerülhessenek a műtárgyak, és ne ütközzön a nemzeti bankokra vonatkozó tiltott finanszírozásba, hanem adományként számolhassanak el velük az intézmények”

– részletezte a főigazgató.

A műtárgyak elosztása kapcsán elárulta azt is, hogy először a Nemzeti Múzeum döntött a legkiemeltebbek sorsáról, de csak az egész anyag 10 százaléka került fővárosi gyűjteményekben. A fennmaradó műtárgyak elhelyezéséről az összes múzeum demokratikus módon, egymás közt állapodott meg.

Hírdetés

„Ettől a párbeszédtől sokan tartottak, hogy tudnak-e konszenzust találni a kollégák, de a szakmai érvek alapján képes volt harminc magyar múzeum úgy tárgyalni, hogy jó szájízzel álltak fel a megállapodás után.”

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az MNB felajánlása olyan léptékű gyarapodás minden múzeum tekintetében, amilyen a kortárs gyűjtés kapcsán a rendszerváltás óta nem fordult elő Magyarországon.

Adományok, cserék, mecénások

Kitért arra is, hogy az állandó gyűjtemények a Szépművészeti Múzeumba vagy a Magyar Nemzeti Galériába részben állami vásárlások, örökhagyások és magántámogatások során kerülhetnek.

„A Szépművészeti Múzeum gyűjteményének a magja az állami felajánlások. Esterházy Miklós magángyűjteményét 1870-ben vásárolta meg a magyar állam. A bécsi születésű herceg annyira szenvedélyesen szerette a festészetet, hogy egészen csőd szélére kergette lelkesedése. A gyűjtemény aukcióra került volna az állami felvásárlás nélkül” – idézte fel Baán László.

A jelentős magántámogatók között tisztelettel emlékezett meg Pyrker János érsekről, aki velencei gyűjteményét adományozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak az 1830-as években.

„Amikor a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa c. kiállításra készültünk, a Pyrker-gyűjteményből kiemelkedően jelentős Gentile Bellini képért cserébe szereztünk ritka Bosch alkotásokat Velencéből”

– árulta el a főigazgató.

„Az adományozás a rendszerváltozás után, lassan indult újra, ezért is örömteli pillanat a Szépművészeti 120. jubileumi évében a Spengler Katalin, Somlói Zsolt házaspár felajánlása: idén januárban 17 kortárs magyar és külföldi művet, többek között Kis Varsó, Csákány István, Waliczky Tamás és Daniele Buetti alkotásait ajándékozták a múzeumnak az évforduló alkalmából”– mondta Baán László hozzátéve, hogy a kortárs alkotások gyűjtése elengedhetetlen, kiemelt felelőssége a nemzeti intézményeknek, mert a mindenkori gyűjtemények későbbi magját jelentik.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »