Az amerikai görögkatolikus egyház imádságot kezdett a hivatásokért. Az Egyesült Államokban található parmai görögkatolikus egyházmegye Krisztusról, a Vőlegényről elnevezett női monostorának nővérei tettek közzé blogjukon néhány ötletet azzal kapcsolatban, egy parókus mit tehet a szerzetesi hivatásokért.
Egy görögkatolikus pap tette fel a kérdést: Van-e valami, ami különösen hasznos, amit egy pap tehet a szerzetesi hivatások ápolása érdekében? Az amerikai nővérek hét pontban fogalmazták meg gondolatikat és gyakorlati ötleteiket ezzel kapcsolatban.
1. Imádkozz és keresd magad is a szentséget. Imádkozd az Egyház liturgikus imáit, és mindennap szánj időt a magánimádságra. Azoknak, akiket az Úr imádságos életre hív, segít, ha másokban látják ennek példáját. Különösen a helyi papokat fogják példaképnek tekinteni. De ami még fontosabb: az imádság által benned végbemenő átalakulás hatással van mindenkire a környezetetben, még ha te nem is tudsz róla.
2. Biztosíts sok lehetőséget imádkozásra a templomban, beleértve olyan szertartásokat is, mint a vecsernye és az utrenye, amelyek kiegészítik a liturgikus életet, és lehetőséget nyújtanak a zsolozsmázás iránti szomj felfedezésére, amely a mindennapi szerzetesi élet ritmusának fontos eleme. Ne csüggedj, ha kevesen vagy senki sem csatlakozik hozzád. Csak folytasd!
3. Dolgozz azon, hogy parókiád olyan hely legyen, ahol a keresztény élet teljes mértékben megélhető. Ez a liturgiával kezdődik, és onnan indul ki. Próbáljátok hitelesen, tisztelettel, örömmel és gazdagon élni a bizánci hagyományt. Ez nagyon vonzó; hagyjátok, hogy az is legyen.
4. Tanítsd meg a híveket a Szentírással való imádkozásra és a kontemplatív imádkozásra, és bátorítsd őket, hogy mindennap szánjanak időt az egyéni imádságra. Ahhoz, hogy tanítsd, ismerned kell; ezért először győződj meg róla, hogy jártas vagy benne! (Nem kell szakértőnek lenned, csak gyakorolnod kell!) A csendben és nyugalomban töltött idő az Úrral nagyban segít az embernek meghallani az ő csendes, hívó hangját. Ráadásul, az Úrral való mély kapcsolat nélkül az ember nem tud kitartani a szerzetesi hivatás mellett, mert csak a szeretet késztetheti az embert ilyen önátadásra válaszul egy még nagyobb szeretetre (Isten szeretetére). Ha megoldható, fontolóra veheted azt is, hogy bizonyos időpontokban nyitva tartod a templomot csendes imádkozás céljából.
5. Bátorítsd a híveket, hogy rendszeresen vegyenek részt a szent bűnbánat (gyónás) misztériumában. Az önismeret, a bűnbánat, a gyógyulás, a lelki vezetés és az engedelmesség olyan ajándékok, amelyek a rendszeres gyónáson keresztül érhetők el, és elengedhetetlenek a szerzetesi élethez.
6. Figyeld meg, hogy kik járnak gyakran a templomban tartott istentiszteletekre, és kérdezd meg az Urat: hív-e téged arra, hogy megszólítsd valamelyik egyedülálló embert, hogy fontolja meg a szerzetesi életet.
Ha felveted az ötletet, és valaki nyitott rá, kísérd el ezt a személyt a megkülönböztetés útján, ha ő is kéri a segítségedet: imádkozz érte, ajánld fel, hogy segítesz neki monostorokat keresni, amelyeket meglátogathat, és szükség szerint nyújts más lelki támogatást is.
Ajánlj neki monostorokról, szerzetességről szóló filmeket, kisfilmeket.
7. Ne feledd, hogy a szerzetesi élet férfiak és nők számára egyaránt lehetőség. A férfiakat gyakran azonnal arra ösztönzik, hogy imádkozzanak a papi hivatásukért, de fontos megjegyezni, hogy egy férfi is elhívást kaphat a szerzetesi életre (legyen az papi szerzetesi vagy papi hivatás nélküli szerzetesi).
Fordította: a Kenethozókról elnevezett női monostor közössége
Forrás: christthebridegroom.org; szerzetesek.hu
Fotó: christthebridegroom.org
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
