Emléktáblát avattak Szőgyénben a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére

Emléktáblát avattak Szőgyénben a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére

A Történelmi Vitézi Rend Felvidéki Székkapitánysága, a Szőgyéni Egyházközség és Szőgyén Önkormányzata szervezésében került sor a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából rendezett történelmi megemlékezésre, mely a Nagyboldogasszony-templomban szentmisével kezdődött.

A Farkas Zsolt esperes-plébános által celebrált szentmisén jelen volt Pintér Zoltán nyugalmazott plébános, az 1952-ben Szőgyénből elűzött Kun András családjának rokonai, barátai, ismerősei, a szűkebb és tágabb régióból érkezett közösségek, intézmények képviselői.

A szentbeszédben Zsolt atya hangsúlyozta, hogy a rendszer, mely nem sziklára épült, végül önmagától összeomlott. Azok, akiket a rendszer megalázott, megölt, meghurcolt, ma példaként állnak előttünk. Emlékezett Esterházy Jánosra, a felvidéki mártír politikusra, aki végsőkig kitartott hite és nemzete mellett, amiért halálos ítélet, majd életfogytiglani börtönbüntetés várt rá.

Emlékezők a Nagyboldogasszony-templom előtt (Fotó: Berényi Kornélia)

A szentmisét követően az emlékezők átvonultak a kultúrházba, melynek aulájában felavatásra került az az emléktábla, amely v. Smidt Róbert szőgyéni fafaragó munkája, aki egyben a Történelmi Vitézi Rend felvidéki székkapitánya.

A felvidéki magyarokat érintő kommunista intézkedések megalázó eseményeire Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke emlékezett. Duray Miklós 2005-ben megírt gondolatait idézve nyitotta meg ünnepi szónoklatát, mely a nemzeti elkötelezettségre és a szabadságra utalt.

Emlékezett a 80 évvel ezelőtti lakosságcseréről szóló egyezmény aláírására, melynek következtében százezer felvidéki magyar kényszerült elhagyni szülőföldjét.

Beszélt az emberiség történetének legsötétebb intézkedéseiről, mely sem Istent, sem embert nem tisztelve uralkodott.

Szentmisét mutat be Farkas Zsolt atya (Fotó: Berényi Kornélia)

Emlékezett Durayra és az ő csapatára, a Jogvédő Bizottságra, akik a 70-es és 80-as években a börtönt is vállalva szembe mentek a politikával.

„Rengeteg tanulsággal szolgál a 20. század, rengeteg tanulsággal szolgálnak azok az emberek, akik kitartottak hitük és nemzetük mellett. Fontos, hogy legyenek emlékhelyek a 21. században élők számára, akikre a mai globalizált és liberális világban szintén várnak a kihívások, melyek sok veszélyt rejtegetnek”

– mondta a Magyar Szövetség elnöke.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke (Fotó:Berényi Kornélia)

Hírdetés

A Pozsonyi Magyar Nagykövetség képviseletében dr. Nagy Márton Gábor első osztályú titkár volt jelen. Emlékezett a kommunista diktatúra anyaországi történéseire, kiemelte a törvénytelenséget, a jogfosztottságok sokaságát, melyre emlékezni és emlékeztetni kell.

Figyelmeztetett azokra a veszélyekre, melyek napjainkban a nemzeti összetartozást, a keresztény-nemzeti értékeket támadják, majd a felvidéki magyar közösségek megerősödését kívánva fejezte be emlékezését.

Farkas Zsolt atya megáldotta az emlékművet, melynek leleplezését követően Smidt Róbert, az emlékmű alkotója ismertette a Szőgyénből deportált Kun András életrajzát, akit 1952-ben koncepciós per következtében ítéltek 7 éves szabadságvesztésre, teljes vagyonelkobzásra és családjának deportálására.

Az emléktábla leleplezése (Fotó: Berényi Kornélia)

Családja tagjai közül később Ernő fia Németországban, Vilmos fia Kanadában, Rozália lánya Csehországban talált új otthonra. Kun András 1969-ben hunyt el és a prágai temetőben nyugszik.

A Kanadában élő Kun Vilmos levelét id. Fekete László tolmácsolta az emlékezőknek, mely Mózes Kivonulás könyvének gondolataival kezdődik:

„Ne csatlakozz a többséghez, ha gonoszságot követnek”.

Ez a mottó került fel az emléktáblára, melyet Kun András fiatalkori képéről vésett a fába az alkotó.

Smidt Róbert, az emléktábla készítője (Fotó: Berényi Kornélia)

Végezetül Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere szólt az egybegyűltekhez, figyelmükbe ajánlotta a történelem tragikus korszakára emlékeztető emléktábla mellett lévő gyermekrajzot, melyet szőgyéni, tatai, pinczovi (lengyelországi) és bystricei (csehországi) gyerekek alkottak a V4-es országok összetartozása jegyében.

„Ez a kedves gyermekrajz emlékeztessen bennünket a békére, az összetartozásra, a boldogabb jövőre, melyre minden erőnkkel törekednünk kell”

– mondta a polgármester.

Méri Szabolcs polgármester (Fotó: Berényi Kornélia)

A Történelmi Vitézi Rend képviseletében jelen volt Soltész Gyula helyettes főkapitány, v. Ádámosi-Sipos Albert hadnagy, v. Szantner Gábor, Kirs Attila díszőrség parancsnok, valamint a vitézi rend felvidéki és anyaországi képviselői.

Végezetül az emléktáblánál elhelyezték az emlékezés és kegyelet koszorúit, virágait.

Dékány Dorka Pilinszky János Apokrif c. versét tolmácsolja (Fotó: Berényi Kornélia)

A rendezvényen közreműködtek: Smidt Veronika moderátor, Dékány Dorka, a Csongády Lajos Alapiskola diákjai, a Szőgyéni Dalkör, Gáspár Bettina hegedűn, és a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat képviselői.

Berényi Kornélia/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »