Gömörben, Rimaszombat közelében, Meleghegyen tartotta 43. találkozóját a Dr. Ujvárosi Miklós Alapítvány a Gyommentes Környezetért, valamint 32. konferenciáját a Magyar Gyomkutató Társaság. A több mint száz résztvevőt számláló február 26-28-i esemény nemcsak szakmai fórum volt, hanem az összmagyarság jegyében szervezett találkozó is.
A rimaszombati városnézés keretében a Felvidék.ma riportot készített az egyik alapítóval és a társaság elnökével, Tarjányi Józseffel, aki felidézte: a közösség gyökerei 1984-ig nyúlnak vissza.
Az akkor alapított Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság később alapítványi formában működött tovább, mellette pedig létrejött a Magyar Gyomkutató Társaság. Bár a két szervezet különálló, tagságuk jelentős átfedést mutat, ezért immár több mint egy évtizede közösen rendezik éves találkozójukat és tudományos konferenciájukat.
Városnézés Rimaszombatban (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Miért éppen Gömör?
A helyszínválasztás nem véletlen. Tarjányi József elmondta:
tudatos céljuk, hogy a határon túli magyar növényvédelmi szakembereket is bevonják munkájukba.
A felvidéki szakember, Tóth Ferenc ajánlotta fel, hogy az idei találkozót Rimaszombat–Meleghegyen rendezzék meg. A program részeként városnézésen is részt vettek, ahol B. Kovács István gömörológus mutatta be a város történelmi érdekességeit.
„Ennek a találkozónak az is a küldetése, hogy társaságunk tagjai megismerjék Rimaszombatot, az itteni magyarok helyzetét” – fogalmazott az elnök, aki Kiskunfélegyházáról származik és Petőfi-kutatással is foglalkozik, így számára különösen fontos volt a gömöri helyszín.
A társaság korábban is tartott már találkozót a Felvidéken – például Nagymegyeren –, és több felvidéki tagja is van Érsekújvárból.
A szervezet mintegy kétszáz fős tagsággal működik, egy-egy konferencián rendszerint száznál is többen vesznek részt.
A Petőfi-emlékek nyomában (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Tudomány határok nélkül
A konferencia első napja a szakmai munkáról szólt: előadások hangzottak el a növényvédelem oktatásáról, a klímaváltozás vetésszerkezetre gyakorolt hatásáról, valamint nemzetközi kitekintések is helyet kaptak. Dr. Nyáradi István személyében érkezett előadó a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemről is.
A társaságnak saját, évente kétszer megjelenő tudományos folyóirata is van – a Magyar Gyomkutatás és Technológia –, amelyben felvidéki szakemberek is publikálnak.
Tarjányi József hangsúlyozta: a szervezet alulról szerveződő szakmai közösségként jött létre, nem politikai akarat hívta életre, hanem a szakmai kíváncsiság. A „gyomosok” – ahogy magukat nevezik – a gyomirtás és gyomszabályozás tudományos kérdéseivel foglalkoznak, kutatnak, publikálnak és megosztják eredményeiket.
Az elnök a társaság filozófiáját így foglalta össze: a tudomány nem ismer határokat. Meghívtak már szlovák, lengyel és horvát szakembereket is konferenciáikra, és a jövőben is nyitottak minden szakmai együttműködésre.
„Magyarok vagyunk, de nem elzárt magyarok. A tudomány kortalan, kötetlen, határon átívelő” – emelte ki.
Városnézés Rimaszombatban (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Elismerések és közösségépítés
A második nap az alapítvány programjáé volt: megemlékeztek az alapító és örökös elnökről, kitüntetéseket adtak át, köztük az Ujvárosi-emlékérmet és a Hunyadi Károly Ifjúsági Emlékérmet. Az este folyamán pedig sor kerül még az új tagok avatására, a társasági versenyek eredményhirdetésére és a baráti beszélgetésekre zene és tánc mellett. A talpalávalót Lévay Tibor és zenekara húzza, közben pedig megismerkedhettek Tóth Ferenc boraival, vállalkozásával, és sor került a gömöri pálinkamustrára is a Szent Orbán étteremben.
Tarjányi József külön is méltatta vendéglátójukat. Mint fogalmazott:
„Tóth Feri egy fantasztikus ember, azt nem tudom, mikor alszik.”
Hozzátette: Rimaszombat méltán lehet büszke rá, hiszen szakmai és közösségszervező munkája példaértékű. A konferencia gömöri helyszíne is nagyrészt az ő elkötelezettségének köszönhető.
A konferencia egyszerre szolgálta a tudományos eszmecserét és a közösségépítést.
Ahogy Tarjányi József kifejtette: a legnagyobb eredmény talán az, hogy 42 év után is él és működik a közösség – szakmai alapon, nyitottan, az összmagyarságot képviselve a növényvédelem területén is.
HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
