Hajdúdorogon emlékesttel tisztelegtek Jaczkovics Mihály hajdúdorogi főhelynök és vértanú előtt, aki az 1914-es debreceni bombamerénylet áldozata lett – adta hírül február 25-én a Hajdúdorogi Főegyházmegye.
A megemlékezést a Jaczkovics Mihály Kulturális Alapítvány, valamint a Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium szervezte, hangsúlyozva, hogy a város és a görögkatolikus közösség számára kiemelten fontos a múlt örökségének ápolása.
Az emléknap kora délután közös imádsággal és panachidával kezdődött a Nagy Szent Bazil Középiskola kápolnájában, majd levetítették A debreceni bombamerénylet című dokumentumfilmet. A résztvevők ezt követően több helyszínen is koszorút helyeztek el: a líceum falán található Jaczkovics Mihály-emléktáblánál, a gimnáziumnál, valamint a hajdúdorogi köztemetőben. Ezek a helyszínek mind a vértanú emlékét őrzik, és jelképesen összekapcsolják a város múltját a jelenével.
A rendezvényen Endrődiné Kiss Edit, Jaczkovics Mihály ükunokája is fellépett: a görögkatolikus hagyomány gazdag zenei örökségét érzékeltető énekeket hallhattak tőle a 17–20. század közötti kárpáti térség vallásos nép- és műénekeiből. Alapfokú zenei tanulmányait zongora szakon végezte Hajdúnánáson. 1989-ben szerzett magánének szakos tanári diplomát Debrecenben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.
A hajdúdorogi székesegyházban hívták meg a Budapesti Tomkins Énekegyüttesbe, ahol 13 évig kamarázott, s mellette magánéneket tanított a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolában. 2001-től dolgozik a Magyar Rádió Énekkarában. Gimnazista kora óta foglalkozik egyházzenével, és énekel sokfelé, amerre hívják. Énekesi hivatásának mottója a 103. zsoltárból való: „Énekelni fogok az Úrnak életemben, dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.”
Horváth Zoltán polgármester beszédében kiemelte: Hajdúdorog a görögkatolikusok történelmi központja, de a dicső múlt önmagában nem elegendő. Minden nemzedéknek tennie kell azért, hogy méltó maradjon ehhez az örökséghez. A város akkor őrizheti meg „a görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város” címét, ha a jelen embere is felelősséget vállal a jövőért. „Az ilyen események nemcsak emlékeztetnek a múlt nagy alakjaira, hanem közösséget is építenek, megerősítve a görögkatolikusok családként értelmezett összetartozását” – vélekedett.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita a dokumentumfilm kapcsán felidézte, hogy az első hajdúdorogi görögkatolikus püspök életét egy telefonhívás mentette meg a merénylet napján. Ezt a mozzanatot Isten gondviselésének jeleként értelmezte, hangsúlyozva, hogy a görögkatolikus közösség történelme során számos nehézségen ment keresztül, mégis fennmaradt. Példaként említette a máriapócsi kegykép történetét is, amely az Istenszülő könnyezésével vált a hit megerősítő jelévé. „Ez mind olyan mozzanat, ami az Istennek azon üzenete, hogy nem hagyja elveszni a görögkatolikusokat. Az Úristen számol velünk. Nem hagyja, hogy elpusztuljunk, hogy eltűnjünk a történelem süllyesztőjében” – fogalmazott. A metropolita szerint ez egyben feladatot is jelent: csak azt tudja megáldani, amiért az ember maga is erőfeszítést tesz. „A görögkatolikusoknak példát kell mutatniuk az összmagyarság számára, hogy hitben és kitartásban megmaradjanak” – hangsúlyozta a metropolita.
Kiss András, a Jaczkovics Mihály Kulturális Alapítvány alapító tagja Keresztes Szilárd püspök gondolatát idézte: „Az élet kemény munka, egyenesen járni annyit jelent, hogy hegyre menni.” A metafora arra utal, hogy a tisztességes, elvhű élet nem a könnyebb út, hanem folyamatos erőfeszítést igényel. A keresztény ember feladata, hogy ne a lejtőn lefelé sodródjon, hanem a nehezebb, felfelé vezető utat válassza. Beszédében a kafarnaumi százados evangéliumi történetét is felidézte, külön kiemelve az alázat jelentőségét: „Uram, nem vagyok méltó, hogy betérj házamba. Csak egy szót szólj, és szolgám meggyógyul.” (Mt 8,8) Ez a mondat az Egyház liturgiájának is része lett, és arra emlékeztet, hogy Isten előtt mindig alázattal kell megállnunk, felismerve jóságát és kegyelmét.
Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár történelmi összefüggésbe helyezte az eseményeket. Felidézte, hogy 1912-ben X. Piusz pápa döntése nyomán jött létre a Hajdúdorogi Egyházmegye, amely mérföldkő volt a magyar görögkatolikusság történetében. A debreceni merénylet tragikus következményeire utalva elmondta: négyen vesztették életüket, sokan megsebesültek, és a gyűlölet pusztítása mély nyomot hagyott. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a bűn és a bűnbánat valóság: 23 évvel később ugyanis az egyik merénylő, Catarau, halálos ágyán beismerte tettét.
Az idei versennyel kapcsolatban pedig a mottó fontosságát emelte ki. „Hit, haza, hazaszeretet” – ez arra hívja a fiatalokat, hogy életükben mindig őrizzék meg ezt a hármas értékrendet, mert csak így válhatnak méltóvá arra, hogy emlékezzenek rájuk.
Az est során eredményt hirdettek az alapítvány által szervezett rajz- és szavalóversenyen is, amelyek célja, hogy a fiatalabb generációk számára is élővé és személyessé tegyék Jaczkovics Mihály örökségét.
A díjazottak névsora ITT olvasható.
Forrás: BSZI/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
