Bukarest még a Ceaușescu-diktatúra nehéz évei alatt is képes volt ideig-óráig elhitetni a világ naivabb részével, hogy Románia a szocialista blokk országai közül is kilóg a sorból. Az 1990-es fordulat utáni években pedig az euroatlanti integráció útján elindult ország szinte mindvégig engedelmes, tájba simuló, lojális partnerként viszonyult a térségben érdekelt nagyhatalmak szemében, sikerrel hitette el új szövetségeseivel, hogy a román állam jól szervezett, a hatalmi elit képes megszabadulni a régi beidegződésektől, az ország polgárainak elsöprő többsége pedig nyugati orientáltságú. Hogy mennyire hatékony a román propaganda külföldön, azt az itt élő magyar közösség a saját bőrén is érzi: nem mintha különösebben érdekelne ez a kérdés bárkit is a nyugati elitben, de aki tud róla, máig az van a fejében, hogy Bukarest „példaértékűen megoldotta” a kisebbségi kérdést.
Ám ha az elmúlt években viszonylag egyszerű volt az ország külpolitikáját mederben tartani – már ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről, hiszen a NATO-, majd az európai uniós csatlakozás óta Bukarest egyebet sem tett, mint szorgos éltanulóként követte a stratégiai partnerek utasításait –, újabban azért, az éppen kibontakozó új világrend küszöbén már elkel némi leleményesség e téren. És Bukarestben ennek szemmel láthatóan nincsenek híján. Míg az öreg kontinens legtöbb országa világos és egyértelmű választ ad arra az egyébként nem is annyira fekete-fehér kérdésre, hogy a Brüsszel által képviselt egyesült Európához húz-e inkább, vagy az Amerikai Egyesült Államokhoz, Románia szemmel láthatóan arra törekszik, hogy mindkét féllel megőrizze a lehető legjobb kapcsolatokat. Érthető e törekvés: Brüsszelből jön a pénz, Amerikából a biztonság – ha e két pólus összhangban cselekszik, Bukarestnek nincs más dolga, mint bólogatni, de ha e két fél kapcsolatában feszültség adódik, mint most, Trump elnöksége alatt, akkor bizony észnél kell lenni. Ezért aztán Nicușor Dan államelnök óvatosan ugyan, megfigyelői státusban, de igent mondott Donald Trump amerikai elnök meghívására, és elment a Béketanács alakuló ülésére, amelyről pedig látványosan távol maradtak azok a nagy európai államok, amelyekhez Románia eddig igazította politikáját, így a román államelnök gyakorlatilag a bukaresti fősodor által élesen bírált Orbán Viktorral került egy platformra. Igaz, ezzel majdhogynem párhuzamosan, pár nap eltéréssel Ilie Bolojan miniszterelnököt látjuk mozogni külpolitikai téren: előbb Németországba utazott, ahol Friedrich Merz német kancellárral találkozott, most pedig Brüsszelben igyekszik biztosítani az illetékeseket, hogy Románia nekik sem fordít hátat.
Hogy ez a többszereplős pávatánc mennyire lesz eredményes, az a későbbiekben derül majd ki – az elmúlt száz év előzményeit tekintve azonban az lenne a meglepetés, ha e taktikázás sikertelen lenne.
Fotó: gov.ro
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
