Már a hazai középiskolák egyharmadában a katolikus történelemkönyv-sorozatot használják, és az állami szakképzésben is számosan élnek a 2022 óta adott lehetőséggel. A sikeres könyvsorozat létrejöttének szakmai hátteréről Kovács Örs főszerkesztővel beszélgettünk a tankönyvrendelések időszakát megelőzően.
– A sajtóban már olvashattunk a katolikus történelemtankönyv-sorozat elismertségéről. Ön hogyan látja, milyen a könyvek szakmai fogadtatása?
– A teljes tankönyvcsalád 2022-re készült el a 2020-as új NAT-hoz kapcsolódva. Az országos tankönyvjegyzéken keresztül bármely középiskola – tehát nem csak a katolikus intézmények – számára elérhető. Úgy tudom, a hazai középiskolák egyharmada ezt a könyvsorozatot használja, és keresett az állami szakképzésben is. A visszajelzések általában elismerőek, a Történelemtanárok Egyletének szakmai elemzése is pozitív hangvételű volt. Úgy látom, hogy egy jól sikerült tankönyvsorozatról beszélhetünk, amelyhez digitális segédanyagok is kapcsolódnak.
– Az állami kiadású történelemtankönyvekkel egybevetve melyek a főbb különbségek?
– Az alapkoncepciónknak megfelelően mi inkább arra törekedtünk, hogy a leckék rövidebbek, tömörebbek, lényegre törőbbek legyenek. Úgy gondolom, hogy a tankönyvek elsősorban a diákoknak készülnek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a mi könyveinkből ne lehetne tökéletesen felkészülni az érettségire. A tanárok láthatják belőlük, hogy melyek az érettségi követelmények, amelyeket meg kell tanítani, de hogy a tanóráján ki melyik részt bővíti vagy hagyja el, arra tankönyvszerzőként semmiféle ráhatásunk nincs, és ez nem is baj.
– Visszatérve az alapkoncepcióhoz, melyek voltak a legfőbb stratégiai elvek a könyvcsalád megalkotásakor?
– Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) vezetője kért fel erre a munkára, és rám bízta a munkatársak összegyűjtését – azóta is nagyon hálás vagyok neki ezért. Olyan embereket kérhettem fel a munkára, akikkel tudok és szeretek is együtt dolgozni. Senki nem utasította vissza a felkérést. Amúgy azt gondolom, talán minden történelemtanár álma, hogy részt vehessen egy tankönyvalkotási folyamatban. Több mint tíz kolléga alkotta a csapatot, a digitális felület létrehozására külön team jött létre, de nem feledkezhetünk meg a grafikusról, a térképészekről sem. Mindannyiuknak hálás vagyok az elvégzett nagyszerű munkáért. A kérdésére visszatérve és válaszolva tehát: közösen fogalmaztuk meg az alapkoncepciót.
Nyilvánvaló célunk volt, hogy keresztény szellemiségű könyvet alkossunk.
A II. Vatikáni Zsinat például külön alfejezetben szerepel, zsinati dokumentumokból közlünk idézeteket. A kilencedikes könyvben a keresztes háborúknál a Nostra aetate nyilatkozatból mellékeltünk részleteket. A 20. századot nézve külön foglalkoztunk az iskolák 1945 utáni államosításával, de hangsúlyosabban jelennek meg az Egyház társadalmi tanításával kapcsolatos tudnivalók is, többek közt napjaink globális világának tárgyalásánál.
Mindemellett kiemelt szempont volt, hogy történelmünk a nemzeti identitás, a közös kulturális kód része, ezért fontos a vonatkozó részek hiteles átadása, megjelenítése a tankönyvben. Meghatároztuk, hogy mi az, amit szerintünk mindenképpen tudnia kell egy középiskolás diáknak, aki Magyarországon érettségit tesz történelemből. Mindezt persze a NAT és a hozzá tartozó kerettantervek eleve szabályozzák.
– A központi szabályozás keretein belül milyen mozgástere van a tankönyvalkotó csapatnak?
– Eldönthettük, hogy miként strukturáljuk a tananyagot, valamint azt is, hogy milyen sorrendben tárgyaljuk a témákat. A monoteista vallások tárgyalását például külön fejezetben helyeztük el, nem történeti időrendben, ahogyan az állami tankönyv teszi. Fontosnak tartottuk például azt is, hogy ha a diák lát az utcán egy vallási öltözetben lévő embert, akkor tudja (mert a tankönyvből megtanulta), hogy az illető miért éppen azokat a ruhadarabokat vagy kiegészítőket viseli.
Említettem a struktúrát. A leckéinkben általában négyoldalas a törzsanyag. Egy plusz oldal pedig forráselemzést tartalmaz, hiszen az érettségi erre épül. A következő oldalon érdekességeket gyűjtöttünk össze az adott korból.
Ha már a mozgástérről volt szó, akkor megemlítem azt az újításunkat, hogy tizedikben nem 1848–1849 tárgyalásával ér véget a tankönyv, hanem elhelyeztük ott az egyetemes történelemnek a 19. század második felét érintő fejezeteit is. Célunk volt – ahogy a NAT íróinak is –, hogy több idő jusson majd az 1848–1849 utáni történelem kifejtésére. Ennek a strukturális újításnak a bevezetését kérvényeznünk is kellett, s az érveinket elfogadták.
Fontos újdonság, hogy a tankönyveinkhez sokrétű digitális anyag tartozik, ilyen korábban nem létezett. Régóta hiányoznak már a jó tanári kézikönyvek is. A katolikus tankönyvhöz bőséges tartalmat nyújtó digitális kézikönyv tartozik, a feladatbank mellett. A tizenkettedikes könyvben közel száz oldal terjedelmű ismétlés található; lényegében kidolgozott érettségi tételek ezek. Igaz, hogy rövidek, tömörek, de azt szoktam mondani, hogy ha a diák ezeket megtanulja, és értelmesen hozzájuk tud fűzni még tíz-húsz mondatot, akkor ezek alapján bőven le tud érettségizni.
– Ha már a tizenkettedikes könyvről beszélünk, s a 20. század második felének történelméről: nyilvánvaló nehézséget jelenthetett az olykor egymásnak ellentmondó történészi vélemények megjelenítése, vagy például a sokat tárgyalt ügynökkérdés témájának kifejtése…
– Nemcsak a 20. század esetében találkoztunk ilyen nehézségekkel. Az természetes, hogy jelenleg is zajlik például a Kádár-korszak történészi feldolgozása, de a friss kutatások tükrében többféle szakmai vélemény és szempont jelent meg a magyar őstörténettel kapcsolatban is. Említhetem azt is, hogy a mohácsi csatánál azért nem mellékeltünk olyan csatatérképet, amely folyókat vagy településeket ábrázol, mert a kutatók jelenleg késhegyre menő vitákat folytatnak arról, hogy egyáltalán hol történt az ütközet. Próbáltunk semleges álláspontra helyezkedni az ilyen vitás kérdésekben.
Sokszor a 20. század esetében is ez a helyzet. Új narratívák jelennek meg a rendszerváltás után. Azzal például le kell számolni, hogy a Horthy-korszak egyenesen fasizmus volt. Jelentős mértékű volt benne az antiszemitizmus, de nem volt fasizmus. Ugyanígy az említett Kádár-korszak feldolgozása is természetszerűen lezáratlan.
Minderről azt gondolom, hogy
A legfontosabb az, hogy a diákok megtanuljanak gondolkodni, tisztában legyenek az eltérő véleményekkel, s maguk is tudjanak mérlegelni. A tankönyv a lehetőségek megismertetésére törekszik. Az Európai Unió tárgyalásánál például a tankönyv tartalmaz egy idézetet Orbán Viktor miniszterelnöktől, amely a nemzeti szuverenitásról szól, és azzal a nézettel is foglalkozik, amely az Európai Unió egyesült államok-jellegét képviseli.
– Tudhatjuk, hogy kik voltak a katolikus történelemtankönyvek szakmai lektorai?
– Minden kötetnek volt történész és nyelvi lektora is, emellett bizonyos fejezeteknél egyéb szakértői segítséget is kértünk. A zsidó vallás tárgyalásánál például Kardos Péter főrabbi urat kértük fel. Minden kötetnek volt pedagógiai lektora is, az egyházi lektorálást pedig Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanszékvezető professzora végezte.
– Ki vállalta a 20. századi témák szakmai lektorálását?
– A tizenegyedikes tankönyv történész lektora Hornyák Árpád, a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének vezetője volt, a tizenkettedikes tankönyv esetében Fejérdy András történész, a PPKE egyetemi docense vállalta a feladatot.
– Publikáltak a közelmúltban olyan kutatási eredményt, amely átrajzolhatja valamely kiemelkedő történelmi eseményről alkotott képünket?
– A tankönyveink számításba veszik a friss kutatásokat, és ez komoly nehézségekkel is jár. A honfoglalás, a magyar őstörténet témája például rendkívül összetett, nem rajzolódik ki a tudományos közvélemény által egységesen elfogadott álláspont, összkép a régészeti és a történetírói források alapján, s még csak részben ismertek a kaukázusi ásatások eredményei. A tankönyvben közöljük a különféle szempontokat, véleményeket, és utalunk például az archeogenetikai kutatásokra is.
Amennyire lehetséges, törekszünk a naprakész tudnivalók ismertetésre. Többek közt ezért is remélem, hogy a katolikus történelemtankönyv-sorozat továbbra is népszerű lesz, sok iskola választja, és szakmailag indokolt az új kiadás is.
Fotó: Merényi Zita
Körössy László/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. február 22-i számában jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
