A Haitin tomboló erőszak és káosz nem teszi lehetővé az átlátható, tisztességes és demokratikus választások megszervezését – mondta Pierre-André Dumas haiti püspök február 24-én a vatikáni médiának nyilatkozva. Az év végéig esedékes kétfordulós választások az elnöki, parlamenti, önkormányzati és helyi tisztségek megújítását érintenék.
A karibi országban rendkívül nehéz lebonyolítani az általános választásokat, mivel a fegyveres bandák kiterjedt területeket tartanak ellenőrzésük alatt. Ezeket a területeket az Anse-à-Veau-Miragoâne-i egyházmegye püspöke és a Haiti Püspöki Konferencia alelnöke „senkiföldjének” nevezi.
„Azok az emberek, akik ezeken az elveszett területeken élnek, ahol a kormány gyakorlatilag nincs is jelen, hogyan tudnának szavazni?” – fogalmazott a püspök a vatikáni médiának. Hogyan tudnának szavazni teljes szabadsággal és tiszta lelkiismerettel, ha a bűnszervezetek továbbra is gyilkolnak, embereket rabolnak, rákényszerítik elnyomó szabályaikat a lakosságra? „Ha korábban a helyzet bonyolult volt, mostanra már rendkívül fájdalmassá vált. És ez a fájdalmat jól ki lehet olvasni az emberek tekintetéből, akik gyakran elmenekülnek, hátrahagyva otthonaikat és javaikat, amelyeket munkájuk verejtékével szereztek meg.”
Nem csak a fizikai biztonság van veszélyben
A biztonsági krízishez humanitárius válság is társul: a széles körben jellemző szegénység tovább mélyül, sok iskola zárva tart, a kórházak teljesen megbénultak, és amikor a családok kénytelenek elmenekülni, a gyermekek gyakran elszakadnak szüleiktől, mert nem tudják őket együtt befogadni ugyanazon a helyen. „Ez az erőszak mára rendszerszintűvé vált, és emiatt népem elvesztheti reményét. Egy nép, amely – ahogy a haiti költők állítják – természeténél fogva táncol, örül, énekel és hisz. De ez a természetes öröm teljesen eltűnhet a félelem miatt, amely behatolt a társadalom legmélyére.”
Intézményi bizonytalanság
A választásokra bénító súllyal nehezedik az a mély intézményi bizonytalanság is, amelybe az ország még mélyebben süllyedt, miután február 7‑én az átmeneti elnöki tanács hivatali ideje lejárt – és minden végrehajtó hatalmat Alix Didier Fils-Aimé miniszterelnökre ruházott át –, anélkül hogy legalább az elnökválasztásokat megszervezte volna.
A demokratikus rend helyreállítása
Ami még hiányzik – figyelmeztet Pierre-André Dumas haiti püspök –, az a „demokratikus rend helyreállítása: egyfajta politikai felfüggesztettségben élünk, ahol nincs világos, közös út a hatalom egyensúlyának helyreállítása felé, miközben a hatalom jelenleg hivatalos személy kezében összpontosul. Van valamiféle legitimitás, de az nem demokratikus.”
Így a társadalmi szerződés gyakorlatilag darabokra hullott, és az így keletkezett űrt azonnal az erőszak töltötte be. „A fiatalok, akik olyan közegben élnek, ahol sem vigaszt, sem munkát nem találnak, könnyen a bandákhoz csatlakoznak. Aki jelenleg a hatalmat birtokolja, annak törekednie kellene a teljes és közös bizalom helyreállítására.”
Számos kétség
Pierre-André Dumas püspök szerint lehetetlen, hogy a választásokat ezen a nyáron meg lehessen tartani, amint azt az átmeneti elnöki tanács eredetileg meghatározta. „Az ideiglenes választási tanácsunknak általában legalább másfél évre van szüksége a választások megszervezéséhez. És akkor ott van még a személyazonosító okmányok nagy kérdése is: sok haiti menekült biztosan elvesztette a sajátját, és így nem tudnák gyakorolni szavazati jogukat. Minden adatukat újra kellene rögzíteni, ami hatalmas munka.”
A választásokat azonban nem lehet végérvényesen elhalasztani, előbb-utóbb meg kell tartani őket. Ellenkező esetben – állítja határozottan a püspök –, fennáll a veszélye annak, hogy továbbra is egy rendezetlen politikai helyzetet támogatunk. „Az intézmények legitimitásának fokozatos gyengülése növelheti a bizalmatlanságot és erősítheti a bűnözői struktúrákat. Szükség van választásokra, de biztonságban és szabadságban.”
Közelség a néphez
A Haiti Püspöki Konferencia több alkalommal is kifejezte reményét, hogy az ország demokratikus fejlődése az emberi méltóság tiszteletben tartása, a politikai és társadalmi szereplők bevonása, a közjó előmozdítása, a jótékonyság és a szubszidiaritás újjáélesztése révén valósuljon meg. A püspök azonban hangsúlyozta, hogy „az Egyház nem tekinti magát politikai szereplőnek, hanem inkább a néphez közel álló közösségnek, és mindenekelőtt erkölcsi, etikai lelkiismeretnek. A püspöki konferencia nem kér mást, csak annak biztosítását, hogy a választások helyes, demokratikus folyamat keretében valósulhassanak meg.”
Forrás és fotó: Vatican News
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
