Az elmúlt héten, február 16–21. között hiterősítő imahetet tartott az Árkosi Unitárius Egyházközség, melyen a bevett szokás szerint estéről estére más vendéglelkész hirdette az igét, a prédikációk után pedig kulturális eseményekre került sor. Szombaton teaestet is szerveztek, és az áhítatot követően Nyáguly Imre-Mátyás Árkos a haza szolgálatában című előadását hallgathatta meg a nagy számban megjelent gyülekezet.
Az imahét az unitárius egyház közösségi házában zajlott, ahol hétfőn Szabó József kőhalmi unitárius lelkész, kedden Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész, szerdán Ungvári Barna András uzoni református lelkész, csütörtökön Szilágyi Szilamér sepsiszentkirályi unitárius lelkész, pénteken Koppándi Júlia kolozsvári unitárius lelkész, szombaton pedig a házigazda Biró Attila árkosi unitárius esperes tartott áhítatot. A délutáni istentiszteleteket követően alkalmat teremtettek arra is, hogy megajándékozzák egymást egy kis kulturális programmal – mondta el lapunknak Biró Attila, hangsúlyozva, hogy ezek a programok helyi alkotóknak, előadóknak kínáltak lehetőséget a gyülekezet előtt való bemutatkozásra. Hétfőn Biró Balázs tubakoncertjét hallhatta a közönség, kedden a helyi Régeni Áron dalárdának volt előadása, szerdán Ungvári Barna András egy barcaföldvári fogolytáborról szóló, kötetben is megjelent tanulmányát mutatta be, csütörtökön Márk Attila unitárius kántor gitárestjére került sor, pénteken pedig Ürmösi-Incze Mária-Terézia árkosi gyermekkórusa lépett fel a lelkész, a kántor és több helyi zenész, valamint a gyermekek szüleinek közreműködésével, igazán nagyszerű, megható közösségi élményt kínálva a hallgatóságnak.
Szombaton terített asztalok várták a gyülekezetet, és Nyáguly Imre-Mátyás közismert helyi lakosé volt a főszerep, aki közel tíz éve foglalkozik helytörténeti kutatásokkal, és az ezalatt összegyűjtött és feldolgozott hatalmas mennyiségű anyagból a szívéhez legközelebb álló témakört mutatta be vetített képes előadásában: honvédelmi vonatkozású dokumentumokat és a hadba vonultak életéről szóló adatokat Árkos legelső írásos említésétől a második világháború végéig, pontosabban a fogságból való hazatérésekig.
Nyáguly Imre-Mátyás előadása
Egy 1789-es püspöki vizitáció leírása szerint más háromszéki települések mellett Árkos is áldozatul esett az 1658-as tatárdúlásnak, és a legelső emlék, mely az Árkoson való hadakozásra enged következtetni, az maga a vártemplom, melynek falain máig láthatóak az erős tűz nyomai. Később a császári korból is maradtak fenn az árkosiak katonáskodására utaló emlékek, miután Mária Terézia korában reguláris ezredekbe osztották be a székely határőröket. Ezután az osztrák örökösödési háborúk és a napóleoni háborúk időszakából mutatott be az árkosiakra vonatkozó érdekes levéltári adatokat az előadó, majd az 1848-as szabadságharc időszaka következett, melyből rengeteg háborús emléket és feljegyzést ismertetett a jelenlévőkkel. Hangsúlyozta, hogy az árkosiak nemcsak egyenruhában, a harctéren, hanem itthon, szellemi vezetőként – lelkészként, kántortanítóként, feleségként vagy éppen rendfenntartó szervként – is támogatták a forradalmat vagy annak újraszervezését az 1850-es évek elején. Az 1867-es kiegyezéstől az első világháború kirobbanásáig békeidő volt a magyar történelemben, mely időszakban az árkosiak is császári katonák voltak, és amely időszakból inkább egyenruhás kabinetfotók, vizitkártyák, de kevés írásos emlék maradt fenn – mondta Nyáguly Mátyás, majd rátért a következő nagy fejezetre, az első világháború időszakára. Erről is rengeteg adatot talált, egyetlen család hagyatékából háromszáz tábori levél került elő, melyeket a Székely Nemzeti Múzeum levéltárában őriznek. Ebből 264-et sikerült kiolvasnia és feldolgoznia, ezekből is ízelítőt adott előadásában. A Barabás testvérek és sógoruk, Cserei Gyula levelezése nemcsak hadi vonatkozású adatokat őriz, hanem a korabeli árkosi élet pontos keresztmetszetét is adja. Ezután az interbellum időszakáról mesélt az előadó, amikor „elsősorban nem fegyverrel, hanem szellemileg, anyanyelvünk és vallásunk ápolásával védtük a magyarságunkat és a hazánkat”, majd a második világháborúban részt vett árkosiak élettörténeteiről, valamint „a négyéves magyar világról” mutatott be rengeteg feldolgozott képet, dokumentumot a kutató. Külön fejezeteket szentelt előadásában a leventemozgalom árkosi résztvevőinek, a 11. székely határőr zászlóalj honvédzenekarának, az úzvölgyi hősi halottak emlékének, majd a hadifogságból küldött tábori leveleknek és személyes tárgyaknak.
Nyáguly Imre-Mátyás lapunknak elmondta: egyházi, világi és hadi levéltárakból, valamint árkosi családi archívumokból és adatközlők elbeszélései alapján gyűjtötte azt a rengeteg anyagot, amelyet az elmúlt években feldolgozott, és amelyből ízelítőt adott előadásában. Azt is közölte, hogy jelenleg lektorálás alatt van első kötete a Budapesti Hadtörténeti Intézetben, és ennek a könyvnek a népszerűsítése céljából tartotta előadását éppen erről a témáról. Legutóbb az egyházi vonatkozású kutatásait mutatta be az árkosiaknak.
A szombat esti eseményen tombolahúzást is tartottak, melynek bevételét az egyháznak adományozták, majd az ugyancsak árkosi Langer Csaba és zenésztársai szórakoztatták a gyülekezetet. Az imahetet lezáró vasárnapi istentiszteletet a tavalyi évet összefoglaló lelkészi beszámoló követte.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
