Tavaly jelent meg, de az idei, 2026-os Mohács-emlékév alkalmával kerül igazán szélesebb körben reflektorfénybe Gubcsi Lajos legújabb kötete, a Tánc a pokol tornácán, 1514–1526 című monumentális történelmi dokumentum-regény. A mű a Dózsa-felkelés máglyáitól a mohácsi csatatér pokoli pusztulásáig követi nyomon azt a drámai tizenhárom évet, amely véglegesen megváltoztatta a magyar nemzet sorsát.
A könyv egyedülálló vállalkozás a magyar történelmi irodalomban, hiszen részletesen, szinte évről évre eleveníti fel a korszakot, miközben a történelmi hűséget irodalmi erővel és drámai feszültséggel ötvözi. Gubcsi Lajos nem csupán krónikát ír, hanem olyan történelmi regényt alkot, amelyben a tények, a kortárs források és a szerző saját értelmezése egybefonódik, hogy az olvasó átélhesse a kor tragikus hangulatát. A reprezentatív kiadás – az Alföldi Nyomda gondozásában készült 352 oldalas, fűzött műbőr kötésű kötet – a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára készült, és minden korosztályból ajánlott azoknak, akik szeretnék mélyebben megérteni történelmünket.
A mű a Dózsa-felkelés véres leverésével indul 1514-ben, majd sorra veszi a következő évek sorsfordító pillanatait: a koronát nászajándékként kapott királyi házasságot 1515-ben, a tízéves Lajos trónra lépését 1516-ban, Werbőczy István törvénykönyvének megjelenését 1517-ben, az ország feletti hatalmi harcokat 1518-ban, a Habsburg-sas egyre erősebb szorítását 1519-ben, Szulejmán trónra lépését és álmát 1520-ban, Nándorfehérvár elestét 1521-ben, a főúri ligák országfaló versengését 1522-ben, Tomori Pál érsek és hadvezér felemelkedését 1523-ban, a Karthauzi Névtelen krónikájának világát 1524-ben, a belső magyar–magyar szembenállás elmélyülését 1525-ben, végül pedig a pokol tornácán bekövetkező mohácsi katasztrófát 1526-ban.
Gubcsi Lajos az előszóban így indokolja a korszak kiválasztását: meggyőződése szerint történelmünk következő fél évezredét alapvetően a mohácsi vereséggel végződő drámai széthullás befolyásolta, mert a nemzetet alapvető lételemétől, a szabadságtól és az önálló fejlődéstől fosztotta meg évszázadokra. Ez a hatás – teszi hozzá – máig érződik, nem közvetlenül, hanem Trianonon keresztül. Szimbolikusnak tartja, hogy Mohács előtt Habsburg Ferdinánd főherceg nyújtogatta kezét a magyar korona felé, és tragédiánk árán el is érte azt, majd négyszáz évvel később éppen egy másik Habsburg trónörökös meggyilkolása sodorta bele a nemzetet a Trianonhoz vezető háborúba.
A kötet egyik erőteljes dialógusa is érzékelteti a kor feszültségét, amikor Tomori Pál érsek és hadvezér így kérdezi társát: „És mi lesz, ha meghal Lajos? Kivégzik vagy elesik? Lesz új királyunk? Van fia? Csak egy Habsburg felesége van, teljes rokoni hűséggel testvérei, családja, Bécs iránt. Vagyis ki készül a trónra, akár Prágában és Budán egyszerre? Ferdinánd, Mária révén, Báthori segítségével…” A válasz és a folytatás pedig a gyanakvás és a bizonytalanság légkörét sűríti egyetlen pillanatba.
A könyv már tavaly megjelent, de 2026-ban kerül igazán a középpontba: szerzői esteken, díjátadókon és emlékprogramokon adják át tiszteletpéldányként. A kiadványból negyven példányt lapunk munkatársának, Iochom Istvánnak juttatott el a szerző, arra kérve, hogy belátása szerint ossza szét a nívós kivitelezésű, kemény kötésű példányokat. „Elsősorban azok fognak kapni, akik a szintén Gubcsi Lajos által alapított Ex Libris díjban részesültek. Tervei szerint megajándékozom azokat a diákokat, akik kiemelkedő eredményeket értek el tantárgyversenyeken, az évfolyamelsőknek is jut a kiadványból, illetve, ha lesz Mohács témájú vetélkedő, akkor oda is szánok a kötetből” – mondotta Iochom István. A könyveket Nagy László, a Caribic Trans szállítási cég tulajdonosa díjmentesen hozta el Budapestről Kézdivásárhelyre.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
